A k�nny� navig�ci�hoz:
Korai fejl�d�s, �st�pusok, Rokonok, A mai l�, Az arab, a berber �s a spanyol l�hat�sa, Keresztez�sek

Az evol�ci�

Bevevezet�

A l� evol�ci�ja t�bb, mint 60 milli� �ve kezd�d�tt. A mai lovak legr�gebbi �s�nek �smaradv�nyait �szak-Amerika d�li r�sz�n tal�lt�k meg. A n�gyujj� kb. r�ka nagys�g� �llat az Eohippus nevet kapta. Ez az elnevez�s az eoc�nb�l, mintegy 50 milli� �vvel ezel�tti "hajnalkorb�l" �s a l� g�r�g nev�b�l - hippos - tev�dik �ssze.

A korai fejl�d�s

  Az Eohippusnak 4-4 l�bujja volt az el�ls�, �s 3-3 a h�tuls� l�bain. Talpa puha, a l�bfej�n, mindegyik l�bujjon pataszer� k�r�m foglalt helyet. Ezen �llatok kb. 25 cm magasak voltak: a h�tuk v�llt�l s�llyedt, faruk alacsonyabban volt mint a v�lluk. Az Eohippusnak �les kis fogai voltak, k�t szeme a feje k�zep�n �lt. De az �llat csak alig-alig hasonl�tott a mai l�ra. Az eohippus mocsaras ter�leteken �lt, �s feltehet�leg fak� sz�n� volt. Az �llat az amerikai kontinensen fejl�d�tt ki, �s az Amerik�t, Eur�p�t, �zsi�t �sszek�t� sz�razf�ldi-hidakon terjeszkedett el kelet �s nyugat fel� egyar�nt. Mintegy 40-35 milli� �vvel ezel�tt kihalt.

  A k�vetkez� fontos fejl�d�si fok a Mesohippus volt: birka nagys�g� �llat, amely 40-06 milli� �vvel ezel�tt az oligoc�nben �lt. A Mesohippusnak ugyan m�g mindig puha a talpa,de l�bfejenk�nt csak 3-3 l�bujja volt.A k�z�ps� l�bujj nagyobbra n�tt,mint a k�t oldals�, �s a tests�ly nagyobb r�sz�t hordozta. Ez arra utal, hogy a puha l�ptalajt kem�nyebb v�ltotta fel. A Mesohippus a levelekt�l be�rny�kolt f�ld�n �lt, ez�rt feltehet�leg cs�kos sz�rzetet viselt.
 

A k�vetkez� 15 milli� �v alatt, azaz mioc�nben - 26-10 milli� �vvel ezel�tt - megv�ltozott az �ghajlat �s vele egy�tt a k�rnyezet is. Az �ghajlat sz�razabb lett, az erd�k ny�lt f�ves t�rs�geknek adt�k �t hely�ket. A "lovak" gyorsabban �s messzebbre tudtak futni, s ez�rt hossz� l�buk fejl�d�tt. Ennek az id�szaknak a kezdet�n a Mesohippust felv�ltotta a Miohippus: egy nagyobb, a mai p�nira hasonl�t� �llat. De m�g ez is nagyon kicsi volt, �s - mint minden lombev�nek - kerek fogai �s h�rom l�bujj� l�bai voltak.
 A k�rnyezet�nk megv�ltoz�s�ra a lovak elkezdtek f�vel t�pl�lkozni. Fogazatuk �talakult, a nyakuk is megny�lt. Szem�k ink�bb a fej oldal�n foglalt helyet, ami lehet�v� tette az �llat l�t�sz�g�nek n�veked�s�t. A f�l is nagyobb lett, �gyhogy az �llatok megtudt�k hat�rozni, hogy merr�l �rkeznek a zajok. Id�k�zben t�bb l�szer� �llat is kialakult, k�zt�k a hat fontos csoport Amerik�ban. K�z�l�k a legfontosabb a Merychippus mintegy 20 milli� �vvel ezel�tt j�tt l�tre.
 

A Merychippus val�sz�n�leg t�bb milli� �vig �tfed�st mutatott a Miohipussal �s a Megahipusszal is, amelynek tagjai nagyobbak voltak a mai lovakn�l. A lombev� lovak, aligha nem az�rt pusztultak ki, mert nem tudtak alkalmazkodni a megv�ltozott  k�rnyezeti viszonyoknak. A Merychippus  alkalmazkodott ny�lt f�ves t�rs�gekhez. Ennek a nemnek hossz� l�bai fejl�dtek, ami lehet�v� tette, hogy gyorsan el tudjon menek�lni a ragadoz�k el�l. M�g mindig 3-3 l�bujja volt, de a 2-2  oldals� egyre kisebb lett, �s f�leg a k�z�ps� hordozta a test s�ly�t. A puha talp elt�nt. Hajl�kony inak fejl�dtek, amelyek szab�lyozt�k �s t�mogatt�k a v�gtagok sokkal er�sebb m�k�d�d�t. A Merychippusnak hossz� lapos h�ta �s neh�z feje volt.
 

A Pliohippus volt az utols� �llom�s a mai l�, az Equus evol�ci�j�ban. A nem mintegy 6 milli� �vvel ezel�tt �lt a plioc�nban, �s mint egy els� l�nak, egyetlen szaruval ben�tt l�bujja - pat�ja volt - volt. A hossz� l�b� �llat alkalmazkodott a szavann�kon, sztyepp�ken, pr�riken val� �lethez. Mivel itt csak kev�s v�delem k�n�lkozott a ragadoz�k ellen, a l�nak k�pesnek kellett lennie a gyors menek�l�sre. Foga megnagyobodott �s meghosszabodott, ami lehet�v� tette hogy az �llat a f�vet jobban le tudja legelni. A z�pfogakban (�rl�fogakban) bar�zd�k alakultak ki, �gy megtudt�k �r�lni a f� kem�ny cellul�z�t. Mindennek k�vetkezt�ben a pofa megnagyobodott. A Pliohippus kb.122 cm magasra n�tt, a zebra, valamint a szam�r �se is.

�st�pusok

Vitatott k�rd�s, hogyan fejl�d�tt a l� ebben az id�szakban. J�llehet akkort�jt j� sok l�fajta l�tezett, ezek k�z�l a mai l� nyilv�nval�an h�rom �st�pust�l sz�rmazik:
Erdei l�t�l: amely s�lyos, hossz� sz�r�, kb.145 cm marmagass�g�, s az eur�pai l�pvid�ken �lt.
�zsiai l�t�l:amely m�g ma is �l, Przelwalski l�n�ven.
Tarp�nt�l: amely k�nnyebb l�, m�g a 19. sz�zadban is �lt orosz sztyepp�n.

Ezekb�l a l��st�pusokb�l az evol�ci� sor�n n�gy tov�bbi t�pus alakult ki: k�t l�- �s k�t p�nit�pus, amelyekt�l az �sszes mai l� sz�rmazik.
Az 1. p�nit�pus, a kelta p�ni, amely �szaknyugat-Eur�p�ban volt honos. Nyirkos, bar�ts�gtalan t�jakon �lt. �smaradv�nyai �s barlangrajzok alapj�n olyan p�nira k�vetkeztethet�nk, amely az exmoori �s az izlani p�nival azonos.
A 2. p�nit�pus olyan p�ni volt amely �szakkelet-Eur�p�ban �s �zsi�ban �lt. Nagyobb volt mint az 1. p�nit�pus �s durva viszonylag s�lyos �s lass� �llat, amely esetleg a mai hidegv�r�ek �se lehetett. Az �llatoknak nagy test�k volt, hogy zs�rt rakt�rozhassanak el, �s vastag, hossz� t�i sz�rzet�k. Pat�juk sz�les volt. Az �llatok feltehet�en fak�  sz�n�ek voltak, h�tszalaggal, �s Przelwalski-l�ra hasonl�tottak. T�l�k sz�rmaznak a mai fjord lovak, a norikerek �s a highland p�nik.
 

A K�z�p-�zsi�b�l sz�rmaz� 3. t�pus kicsiny, kecses, mintegy 140 cm magas l� volt, vagy valamivel nagyobb a 2.p�nit�pusn�l: ez az els� l�t�pus karcs� �s k�nny� volt, hossz� nyakkal, hossz� f�lekkel �s igen finom sz�rzettel rendelkezett. Hasonl�t az achal-takinire, amely sz�ls�s�ges h�s�gben �s kev�s v�zben is meg�l. Feltehet�leg a karabahi �s az andal�ziai, valamint a sorraia p�ni is t�le sz�rmazik.
 A 4.t�pus Nyugat-�zsi�ban �lt. A tarp�n kb.135 cm magas volt �s k�nnyebb mint a 3.t�pus. Finomabb fej�, magas  t�z�s� fark� �s v�kony sz�rzet� volt. Ak�rcsak 3. t�pus, igen hidegt�r� volt. Feltehet�en az arab is t�le sz�rmazik. Legk�zelebbi ma �l� rokona a k�spi-p�ni.
 

Az egyes t�pusok k�z�tti nagy sz�rzeti �s csontozati k�l�nbs�gek azzal magyar�zhat�k, hogy a lovak nagy v�ndorutakat tettek meg �s elt�r� �g�vek alatt fejl�dtek tov�bb. A talaj, az �ghajlat a takarm�ny befoly�solta az evol�ci�jukat. Fejl�d�s�k felgyorsult, amikor kb. 6000 �vvel ezel�tt a mongolok �s egy�b k�z�p-�zsiai parasztn�pek h�zias�tott�k �ket. Amikor megkezd�d�tt szelekci�s teny�szt�s�k, hamarosan er�sebb, nagyobb �s strapab�r�bb lovak j�ttek l�tre, mint az arab amely m�ig is �l �s minden egy�b l�teny�szetet befoly�solt.

(k�p fent):
Az exmoori-p�ni �szak-Angli�ban honos p�ni. Az 1. p�nit�pus m�g �l� rokona. Ak�rcsak az egyes p�nit�pusnak, nagy az �llkapcsa, �s cs�kev�nyes a hetedik z�pfoga, valamint kett�s sz�rzet�, ami j�l megv�di a hideggel �s a nedves�ggel szemben.

(fent):
A highland p�ni a legk�zelebbi m�g �l� rokona a 2. p�nit�pusnak, amely �szak-Eur�zsi�ban �lt. Hasonl�t a Przelwalski l�ra, �s nagyon hidegt�r� volt. Nagyobb volt mint az 1. p�nit�pus. A mai highland p�ni feltehet�leg a k�t t�pus keresztez�se.

(fent):
Az �si sivatagi achal-tekini fajta a 3. l�t�pus k�pvisel�je. Ez K�z�p-�zsi�ban �lt, h�-�s hidegt�r� volt, esetleg hatott r� a tarpan. Az achal-tekininek igen v�kony b�re �s finom a sz�rzete: mindkett� a a sivatagi l� jellemz�je.

A k�spi p�ni hasonl�t a 4. l�t�pusra, egy finom csontozat� �s b�r�, hidegt�r� l�ra. Eg�szen rendk�v�li b�lyegekkel rendelkezik: hetedik z�pfoggal �s boltozatos kopony�val. Az arab l� feltehet� �se, a leg�sibb l�fajta a Przelwalski l� mellett.

(fent)
Az afrikai vadszam�r a h�ziszam�r �se. Az �sziai vadszam�r a Hemonius. Alcsoportba tartozik, �s a lovak�in �s szamarak�in k�v�l eg�szen egyedi b�lyegekkel rendelkezik. A kiang vadszam�r egyik �ga.

(fent):
A hegyi zebra �s a Bruchell-zebra az a k�t zebra, amely a l� �s a vadszam�r legk�zelebbi rokona. A t�rzsfejl�d�s t�rt�netileg a Hippotigris alnemben tartoznak. A Grevy-zebra a maga 137 cm-es marmagass�g�val a legnagyobb, �s a Pliohippus k�zvetlen lesz�rmazottja.

Rokonok

Az Equidae csal�d Asnius �g�b�l alakultak ki a zebr�k �s a szamarak. A zebra Afrik�ban j�tt l�tre. H�rom, D�l-Afrik�ban el� zebra fajt k�l�nb�ztet�nk meg: a Grevy-zebr�t, a Bruchell-zebr�t �s a hegyi zebr�t. A kvagga egy f�lig cs�kos zebrafaj, a m�lt sz�zadban halt ki. A t�bbi l�f�l�hez k�pest a zebra alig szel�d�thet�.
 Az �zsiai �s afrikaivadszamarak K�z�p-�zsia �s K�z�p-Kelet �s �szak-Afrika sivatagaiban alakult ki. Ezek biztos l�pt� �llatok kis csoportokban vagy egyed�l �lnek. A zebr�khoz hasonl�an, hossz� t�vokra v�ndorolnak el, �s sok�ig kib�rj�k v�z n�lk�l. A h�ziszam�r a vadszam�rt�l sz�rmazik.

A mai l�

A mai l�, az Equus caballus kb. 1 milli� �vvel ezel�tt alakult ki. El�bb D�l-Amerik�ban �s �zsi�ban terjedt el, majd k�s�bb Afrik�ban �s Eur�p�ban is. Az �sszes l�idom� �llat kihalt. A j�gkorszak v�ge fel�, kb 9000 �vvel ezel�tt h�rom �sl�t�pus l�tezett, mindh�rom a Pliohippus lesz�rmazottja. (lsd. �st�pusok) Ezek a lovak Eur�p�ban �s Nyugat-�zsi�ban �ltek, m�g a zebr�k Kelet- �s D�l-Afrik�ban, a szamarak �s az onagerek pedig Nyugat-Afrik�ban �s a K�z�p-Keleten.Amerik�b�l - m�ig ismeretlen okb�l - a l� kb. 8000 �vvel ezel�tt elt�nt. A lovak csup�n csak akkor ker�ltek Amerik�ba, amikor a spanyolok 1519-ben partra sz�lltak Mexik�ban.

Az arab, a berber, �s a spanyol l� hat�sa

A vil�g l�fajt�inak fejl�d�s�re a legnagyobb hat�st a nagy �t�t� erej� arab lovak gyakorolt�k. Ehhez j�rultak az �szak-Afrik�b�l sz�rmaz�, genetikailag er�s berber lovak, amelyeknek ugyanakkor szerep�k van a harmadik, meghat�roz� befoly�ssal b�r� spanyol lovak kialakul�s�ban is. Az ut�bbi domin�lt Eur�p�ban a XVII. sz. �s a XVIII. sz.k�rny�k�n, �s az amerikai l�fajt�k alapj�ul is szolg�lt. Angli�ban a teliv�r kialakul�s�ban is a "keleti" vagy az "arab" m�nek importj�ra vezetik vissza. Az angol "versenyl�" l�trej�tt�hez azonban berber, spanyol lovak �s gyors helyi eredet� fajt�k szolg�ltattak megfelel� alapot, ami azt�n lehet�v� tette az angol teliv�r fejl�d�s�t.

Arab l�:
Az iszl�m Jihad a VII. sz.-ban nemcsak az emberis�g t�rt�nelm�ben volt v�zv�laszt�, de a lovak�ban is, mivel ennek k�sz�nhet�, hogy az arab l� elterjedt az Ib�riai-f�lszigeten �s tulajdonk�ppen eg�sz eur�p�ban. Mire Mohamed pr�f�ta meghalt i.sz. 632-ben, muzulm�n birodalom K�n�t�l Eur�p�ig terjedt. A Kis-�zsi�t�l elterjed� sztyeppei lovakra jelent�s hat�st gyakoroltak az arab �s m�s " keleti t�pus� teliv�rek", mint p�l�dul az akhal-tekini �s a t�rkm�n l�. Ezek a lovak k�zeli rokons�gban �llnak az Arab-f�lsziget lovaival.

Berber l�: 
A VII. sz.-ban a berber lovasok el�renyomultak �szak-Afrik�t�l Spanyolorsz�gba, majd innen t�rtek el�re Gallia ir�ny�ba. A m�r inv�zi�t Martel K�roly �s frank lovagjai �ll�tott�k meg. i.sz. 732-ben Poitiersn�l, de ekkora a keleti v�r el�gg� domin�lt ahhoz, hogy meghat�roz� erej� legyen Eur�p�ban �s alapul szolg�lhasson sok mai l�fajt�hoz.

Spanyol l�:
A spanyol l� volt a legfontosabb fajta Eur�p�ban k�t �vsz�zadon kereszt�l, �s kedvelt h�taslova volt a kir�lyoknak �s a kapit�nyoknak. �that� er�vel �s jelent�s befoly�ssal b�rt. A XVI. sz�zad elej�n a spanyol lovak elker�ltek Amerik�ba a conquistadorok r�v�n, megalap�tott�k a napjainkban is megl�v� fajt�kat. Kit�r�lhetetlen nyomot hagyott a spanyol v�r, amely m�g ma is megnyilv�nul ezen a fajt�k megjelen�s�ben. Kev�s olyan eur�pai fajta van, amelyikben ne �rv�nyes�lt volna a spanyol hat�s, de legink�bb tal�n a spanyol iskol�ban l�that� lipicaiakban nyilv�nval� ez, kisebb m�rt�kben a fr�z l�ban �s a welhs cobban. A spanyol l� nem a gyorsas�g�r�l volt h�res, nagy ereje azonban b�tors�ggal �s j� temperamentummal p�rosult.

Keresztez�sek

A l� �s p�ni keresztez�se term�keny ut�dokat eredm�nyez, amelyeket mindk�t sz�l� b�lyegeit magukon viselik. Viszont az olyan l�f�l�k keresztez�sei, amelyek a term�szetben nem p�rosodnak egym�ssal, term�ktelen ut�dok sz�let�s�hez vezethetnek. A ut�d neve a m�n �s a kanca kombin�ci�j�t�l f�gg.

�szv�r: az apa szam�rm�n, az anya l�kanca. A test a l��hoz hasonl�t, a f�l,a v�gtagok �s a pata a szam�r�hoz.
Szam�r�szv�r: az apa l�m�n, az anya szam�rkanca. A test a szam�r�hoz hasonl�t, f�l, a v�gtagok �s a pata a l��hoz.
Zebrinny: l�m�n �s zebrakanca ut�da.
Zebrula: zebram�n �s a l�kanca ut�da.
Zedonk: zebra �s a szam�r ut�da.

Forr�s: Gabo Lovak; ELWYN HARTLEY EDWARDS - Lovak - Hat�roz� k�zik�nyv