A k�nny� navig�ci�hoz:
Kommunik�ci�, Rangsor, Term�szetes csoportok, Hasonl� hasonl�nak (nem) �r�l, L�bar�tok �s l� ellens�gek, �szt�n�k, A l� viszonya az emberhez, Rossz szok�sok, Kedvelt szok�sok, Intelligencia, Eml�kezet, K�v�ncsis�g

A l� viselked�se

Bevezet�

A l� t�rsas l�ny. A vadlovak mindig m�nesekben vagy - egy m�nb�l �s t�bb kanc�b�l �ll� - kis m�nesekben �lnek. M�g a h�zias�tott �llatok is erre az �letform�ra t�rekszenek. Majdnem minden l�nak sz�ks�ge van fajt�rsaib�l �ll� t�rsas�gra, �s boldogtalanok egyed�l, ha m�s lovak l�t�t�vols�g�n k�v�l tart�zkodnak a legel�n vagy �llnak a bokszban.

Kommunik�ci�

A hang fontos kommunik�ci�s eszk�z a lovakn�l. Az �llatok hangosan nyer�tenek - �s ugyan�gy v�laszolnak -, ha ist�ll�-, vagy legel�t�rsukt�l elv�lasztj�k �ket, nem �rzik magukat biztons�gban, illetve egyed�l �rzik magukat. De a lovak �dv�zl�sb�l is nyer�tenek vagy d�rm�gnek. A kanc�k �gy h�vj�k csik�ikat. Amikor a k�t l� el�sz�r tal�lkozik egym�ssal, megszagolj�k egym�st �s vis�t� vagy d�rm�g� hangot hallatnak. Ehhez ellenszenv eset�n fejr�z�s j�rul. A h�zias�tott lovak csak ritk�n agressz�vek. Fiatal lovak vagy m�nek viszont olykor-olykor harcra kelnek egym�ssal. A csik�s anyakanc�k, amelyek a csapatba behatol�ban ellens�get l�tnak, �that� ord�t�st hallatnak. Egym�ssal bar�ti viszonyban �ll� lovak l�t�sr�l vagy szagl�sr�l felismerik egym�st. A szag a csapat�letben fontos szerepet j�tszik - k�l�n�sen akkor, amikor a kanc�k s�rlanak, �s szagukkal szexu�lis �zeneteket k�ldenek a m�nnek.

De fontos az �rint�s is. A lovak �gy �dv�zlik a csal�dtagjaikat, hogy egym�shoz d�rzs�lik az orrukat. Egym�ssal bar�ti viszonyban �ll� lovak �sszed�rg�l�znek. Fiatal �llatok j�t�kosan d�rg�l�dznek egym�shoz. Ha a lovak egym�s marj�t harapd�lj�k, az a bar�ts�guk jele.

Rangsor

A term�szetben nemzed�keken sor�n �t fejl�dik ki a m�nesen bel�li hierarchia. A h�zias�tott lovak is megpr�b�lnak rangsort kialak�tani. A vez�regy�nis�g megf�leml�t�ssel ker�l az �lre, p�ld�ul harap�ssal vagy r�g�ssal �s fenyeget�gesztusokkal, �gymint f�l�nek h�tracsap�s�val vagy fog�nak vicsorgat�s�val. A domin�ns �llatok el�zik az �j j�vev�nyeket, az egym�ssal bar�ts�gos �llatok k�z� nyomulnak - s�t m�g ismer�s lovak ellen is fordulnak, ha �j bar�tot kezdenek favoriz�lni. A f�l�nkebb lovakat megharapj�k vagy elkergetik - k�l�n�sen akkor, ha egy�tt etetik �ket, ezek az �llatok ink�bb arr�bb mennek a takarm�nyt�l, mintsem, hogy rangban f�l�tt�k �ll� lovakkal szembeszeg�ljenek. A hierarchi�t a lovak mindenkor betartj�k. Ez a rend alapja a m�nesen bel�l.

Teh�t a lovak szigor� hierarchikus rendben �lnek. Az a l� a vez�r�k, amelyiknek a leger�sebb a t�l�l�si �s a szaporod�si �szt�ne. Ezek csak ritk�n m�nek: a l�csapatok vezet�i t�bbnyire tapasztalt kanc�k, amelyek m�g a m�neket is kord�ban tartj�k. A hierarchi�t a rangsor szabja meg, amelyet a csapat minden egyes tagja elfogad. A l� b�k�s term�szet� �llat: csup�n a takarm�ny�rt vagy a kanc�k�rt ker�lhet �sszet�z�sbe a fajt�rsaival. Ha folyamatos a t�pl�l�kk�n�lat a legel�n, a l� mindig csak kis mennyis�geket eszik egyszerre, �s ut�na hossz� sz�netet tart. Ha viszont egy csoport lovat mind�ssze napi k�t-h�rom alkalommal etetnek a kifut�ban - azaz a takarm�ny nem �ll folyamatosan rendelkez�s�re - ism�t �rv�nyes�l a hierarchia: az er�sebbek el�bb esznek, mint a t�bbs�g, s�t f�l�nkebb �llatok ak�r �hen is halhatnak.

Term�szetes csoportok

A term�szetben a lovak t�bbnyire csal�donk�nt egy�tt maradnak. A kanc�k ugyan elkergetik az ivar�rett fiatal m�neket, de a kancacsik�k gyakran �vekig anyjukkal maradnak.

A csapatban k�t�ves korukra ivar�rett� v�lt fiatal m�nek udvarolnak ugyan a kanc�knak, de t�bbnyire el�ld�zi �ket egy id�sebb, domin�ns m�n. A kanc�k csak ritk�n harcolnak egym�ssal. Mivel csup�n csak id�szakosan fedezhet�k, a csapat�let b�k�sen zajlik. A kanc�kban csup�n akkor alakul ki er�s v�d� �szt�n, amikor csik�kkal vannak egy�tt. A kanca visszah�vja a csik�t, ha t�l vissza t�volodik t�le, �s sz�ks�g eset�n „foggal-k�r�mmel” megv�di. A kanc�k j� any�k.

A lovak mindig �berek, vesz�ly eset�n nagyon gyorsan reag�lnak. Ha a l� nagyon megijed l�ncreakci�t v�lthat ki, �s az eg�sz m�nes p�nikszer�en elmenek�l. A menekv�s a l�nak a term�szetes reakci�ja a vesz�lyre.

Hasonl� hasonl�nak (nem) �r�l

Meg lehet fogalmazni ugyan a m�nes �sszet�tele szempontj�b�l kedvez� �s kedvez�tlen t�nyez�ket, de azzal is sz�molni kell, hogy egyes esetekben a lovak kor�ntsem az el��r�soknak megfelel�en viselkednek. Probl�m�s esetnek n�z�nk el�be, ha k�t, egym�ssal k�zel azonos "rang�" �llat tal�lkozik egym�ssal. Ilyenkor v�lhet�leg azzal fogj�k t�lteni idej�ket, hogy r�j�jjenek melyik�k az er�sebb. A her�lt lovak �s a kanc�k gyakran bar�tkoznak egym�ssal, de ezt az idillit egy �j m�n �rkez�se k�nnyen megzavarhatja. A f�lt�kenys�g nem �ll t�vol a lovakt�l sem. A m�nek hajlamosak megv�deni „kanc�jukat” az idegenekt�l.

A legnagyobb vesz�lyforr�st a kanc�k jelentik a t�bbi l� sz�m�ra. Term�szetes fegyver�k a k�t h�ts� l�buk, melyekkel a nemk�v�natos szexu�lis t�mad�sok ellen is v�dekeznek. A her�ltek �ltal�ban t�relmesebbek, ha nem t�l k�s�n ivartalan�tott�k �ket.  Ilyenkor ugyanis fenn�ll annak a vesz�lye, hogy meg�rzik agressz�v „cs�d�r-all�rjeiket”, teh�t mells� l�bukkal v�gnak, illetve r�gnak �s harapnak annak �rdek�ben, hogy feljebb torn�zz�k magukat a rangsorban.

L�bar�tok, l�ellens�gek

Ha k�t l� tal�lkozik egym�ssal, gyakran m�r testbesz�d�kkel is elegend� ahhoz, hogy tiszt�zz�k egym�s k�z�tt a rangsort. Az egym�s ir�nt bar�ti �rz�lettel viseltet� lovak ezt a m�sik �llat k�zels�g�nek �s �rintkez�s�nek a t�r�s�vel fejezi ki. �gy a n�gyl�b� bar�tok sz�vesen legel�sznek egym�s k�zel�ben. A kedvelt bar�ti szolg�ltat�s a „t�rsas vakargat�s”, amikor k�lcs�n�sen tisztogatj�k egym�s bund�j�t a s�r�ny�ln�l, marj�n�l �s far�n�l. Csak szoros bar�ts�gban �ll� lovakn�l fordul el�, hogy az egyik a m�sikat, a fark�val legyezgeti.

A lovak k�z�tt �gy l�trej�het rokonszenv �s ellen�rz�s, bar�ts�g �s ellens�gesked�s, �pp�gy, mint az emberi k�z�ss�gekben, �s ezek a viszonyul�sok t�bbnyire logikus �rvekkel nem indokolhat�k. A lovak bar�ts�g�nak l�trej�tt�be a megszok�s is belej�tszik - p�ld�ul az ist�ll�ban egy�tt �l� l�t�rsak eset�ben -, �s fontos t�nyez� az �llatok �sszetartoz�sa-�rz�se szempontj�b�l. A rangsor vit�k teljesen norm�lis jelens�gek - ilyenkor a lovak az erej�ket m�rik �ssze �s a gy�ztes el�gedetten nyugt�zza, ha a vesztes megh�tr�l vagy elmenek�l.

A l�tulajdonosoknak nem szabad azonban az ilyen jelleg� �sszecsap�sokat t�ls�gosan laz�n venni�k. A vereked�s lovak - k�l�n�sen akkor, ha meg vannak patkolva - s�lyos s�r�l�seket okozhatnak egym�snak.

�szt�n�k

A h�zias�tott l� k�rnyezete �s vele szemben t�masztott k�vetelm�nyek min�l jobban felejenek meg az �llatok term�szetes viselked�sm�dj�nak. Ezt �gy �rhetj�k el, ha a l�nak biztons�got ny�jtunk �s elnyerj�k a bizalm�t, azaz kiel�g�tj�k t�pl�l�k sz�ks�glet�t, mozg�s ig�ny�t �s tekintetben vessz�k azt, hogy t�rsas l�ny.

Menekv�s: A l� h�zias�t�s ellen�re menek�l�sre hajlamos l�ny maradt. �gy reag�l a vesz�lyre, hogy kir�g vagy elrohan. Hirtelen zaj, ismeretlen t�rgy vagy hang, sz�guld� lovas vagy laza nyereg egy csap�sra kiv�lthatja a menekv�si �szt�nt. A f�lelem jelei a megretten�s, h�nykol�d�s, horkant�s. A p�nikba esett l� remeg vagy inog, a szeme feh�rj�t mutatja.

Hemperg�s, kap�l�s: A l� sz�rakoz�sb�l, viszket�s miatt vagy l�sz�rzet�nek �pol�sa v�gett hempereg. A s�rban, homokban, h�ban val� hosszas hemperg�s a l� j� k�z�rzet�nek biztos jele, viszont a kap�l�s irrit�ci�ra vagy t�relmetlens�gre utal – p�ld�ul, ha a l� ki van k�tve vagy takarm�ny�ra v�r. De kap�lnak a lovak a l�bukkal hemperg�s el�tt is, hogy kipr�b�lj�k, hogy alkalmas-e erre a c�lra a talaj.

Kir�g�s: Minden l�, ha h�tulr�l t�madj�k meg, �nv�delemb�l kir�g. Az egym�ssal k�zd� lovak az el�s� �s a h�tuls� l�bukkal is rugdalj�k egym�st. Az agressz�v lovak h�tr�lva k�zelednek a fajt�rsaikhoz, hogy megr�ghassa �ket. Sok l� akkor is kir�g, ha �rz�keny testr�szeit tisztogatj�k, ha a nyeregheveder�t t�l sebt�ben h�zz�k meg, vagy ha megijed.

Harap�s: A vadlovak akkor harapnak, ha fenns�bs�g�ket akarj�k bizony�tani, vagy ha agressz�vak. A h�zil�n�l ez nem engedhet� meg. Olykor a l� harap�ssal reag�l arra, ha rosszul b�nnak vele vagy ha rosszkedv�t, f�jdalm�t akarja kimutatni. De a harap�s csak gyakran t�lreag�l�s, amelyet korrig�lni kell, miel�tt rossz szok�ss� fajul. A kiegyens�lyozott l� nem harap.

K�nny� felizgul�s: Ha egy l� csapatban izgalomba j�n, k�rbe szaladg�l, f�l-f�lhorkant, bakol, rugdal�zik, izgalma a t�bbi �llatra is �tragad. A felizgult lovak magasan tartj�k a fej�ket. Nyakuk felfel� mered, f�l�k mozog, orrlikaik kit�gulnak. N�melyik l� a fej�t r�zza vagy horkant, kap�l a pat�j�val �s fenntartott farokkal vadul k�rbe v�gt�zik �s az eg�sz csapatot izgalomba hozza.

A l� viszony az emberhez

A l� sokoldal�s�g�t �s az ember k�szs�ges szolg�lat�t �sid�k �ta kihaszn�lj�k hadakoz�sra, munk�ra, sz�rakoz�sra. Ennek ellen�re a l� fizikai �s ment�lis jellege mit sem v�ltozott.

A l� igen �rz�keny j�sz�g. Ha egy �llat boldogtalan, rossz k�z�rzet�t lass� mozg�ssal, �s lelassult  reakci�kkal, az �rdekl�d�s hi�ny�val, cs�kkent �tv�ggyal, zavaros szemmel, cs�ng� f�llel �s feje l�gat�s�val juttattatja kifejez�sre.
A l�tulajdonosoknak fel kell ismernie �s kell�en �rtelmeznie kell ezeket a t�neteket, hogy p�rbesz�dbe l�phessen a lov�val. A l�tart� hangja fontos t�nyez�, mivel a lovak �rz�kenyen reag�lnak a hangokra, m�g a hangos �s agressz�v besz�d f�lelmet kelt a l�ban �s cs�k�ny�ss� teszi, a l�gy hang megnyugtat�an hat r�.

A kik�pz�j�ket restpekt�l�  lovak egy csettint�sre vagy dics�retre is reag�lnak, �s hangr�l felismerik az olyan vez�ny szavakat, mint: �llj! Fut�s! Vissza!. Ha a l� h�tracsapja a f�leit azt jelenti: „Hagyj b�k�n!” „Unatkozom!” „Izgulok!” „F�radt vagyok!” vagy ”Ezt nem szeretem!”. Az el�re ir�nyul� f�l k�sz�nt�st jelent, vagy azt a k�rd�st: „Mi ez?” illetve „Ez a szag/�z/l�tv�ny �rdekes”. A l� szeme szint�n visszat�kr�zi a hangulat�t. Ha a l� l�t�sa tompa vagy f�lig csukott beteg, rosszkedv� vagy f�radt. A l�nak a testbesz�de is fontos k�lcs�n�s tiszteleten alapul� bizalmas viszonyt kell teremten�nk.

A h�zias�t�s bizonyos int�zked�seket k�vetel. A lovak pat�ja nem mag�t�l kopik, hanem �polni kell. A viszonylag kicsiny legel�k el�seg�tik a f�rgek elszaporod�s�t, �gyhogy rendszeres f�regtelen�t�s l�tfontoss�g�. A ist�ll�zott �llatok takarm�nyoz�sa szint�n nagy gondot �s tapasztalatot ig�nyel.

Rossz szok�sok

A lovak rossz szok�sai az ist�ll�ban gyakran s�r�l�sekhez vagy betegs�gekhez vezethetnek. Ezeket a rossz szok�sokat, mint �ltal�ban a makacs ber�gz�d�seket, alig-alig lehet megsz�ntetni. A legt�bb sikerrel a l�tart�s gy�keres megv�ltoztat�sa kecsegtet, ha a lovat lehet�leg a term�szeteshez min�l k�zelebb �ll� tart�si k�r�lm�nyek k�z� helyezik, �s nagy kifut�ter�lettel, legel�si lehet�s�ggel �s t�rsas kapcsolatokkal is rendelkezik.


Szit�l�s: Az egyik gyakori ist�ll�beli rossz szok�s. Ez azt jelenti, hogy a l� az ist�ll�ban egyik els� l�b�r�l a m�sikra els� l�b�ra helyezi a tests�ly�t, hol az egyik l�b�ra �ll, hogy a m�sikra. K�rosabb form�ban a nem terhelt l�b�t fel is emeli, vagyis elej�vel ide - oda l�pked. Ez egy�rtelm�en az unalomb�l, a nehezen viselhet� bez�rts�gb�l alakul ki, �s elhaszn�lja a l�bak �z�leteit. Szoktak pr�b�lkozni b�kly�val (gyakorlatilag �sszek�tik a l� k�t els� cs�dj�t), ami �ppen nem hum�nus, az okot nem sz�nteti meg, �s s�r�l�st is okozhat. Olvashat� olyan javaslat is, hogy a l� el� a falra f�gg�leges cs�kokat kell festeni, �s akkor majd elsz�d�l, �s abbahagyja a szit�l�st - ez csak egy elvi megold�s.

Kar�r�g�s: Ez az egyik legcs�ny�bb �s leggyakoribb rossz szok�s. A l� ilyenkor valamilyen kem�ny dologra r�harap (j�szol, kar� v�ge, kar�mfa), �s a nyak�t megfesz�tve, ny�jtogatva b�f�g. Ez amellet, hogy cs�nya, em�szt�szervi probl�m�kat, k�lik�s megbeteged�st a lenyelt leveg� miatt. Ha a l� r�szokott akkor szinte lehetetlen leszoktatni r�la. Megakad�lyozni lehet speci�lis toroksz�jjal, vagy - kev�sb� �llatbar�t m�don - a j�szol sz�gekkel val� kiver�s�vel. Esetleg �gy, hogy a boksz belseje is villanyp�sztorral van k�rbeh�zva, �s egyszer�en semmit se tud megfogni a l� a fog�val, nincs, mire r�harapjon. A legdrasztikusabb megold�s, amikor a nyakizom megfesz�t�s�hez haszn�lt izomb�l elt�vol�tanak egy darabot m�t�ti �ton. A szok�s szint�n unalomb�l alakul ki.

Abrakkisz�r�s: Ideges v�rm�rs�klet� lovak rossz szok�sa, hogy az etet�cs�sz�b�l az abrakot a sz�jukkal kisz�rj�k. A l�ra n�zve k�ros hat�sa nincs, de sok abrakot elpazarol feleslegesen. Megold�s a p�lc�s etet�, amikor az etet�cs�sz�ben keresztben vasp�lc�k vannak olyan s�r�n, hogy a l� orr�t be tudja dugni, hogy kiegye az abrakot, de csapkodni m�r nem tudja.

Rugdos�s: Szint�n a heves v�rm�rs�klet� lovak rossz szok�sa �s ehhez k�pest keveset dolgoz� lovak�. A l� gyakorlatilag unalm�ban, felesleges energi�i levezet�se �rdek�ben okkal, ok n�lk�l rugdos a h�ts� l�b�val. Ez egyr�szt vesz�lyes, m�sr�szt, ha a l� t�l nagyot r�g mondjuk a boksz fal�ba, le is s�ntulhat, net�n elt�ri saj�t patacsontj�t. Megfelel� mozgat�ssal lehet megel�zni.

Harap�s�g: Ez kifejezetten rosszindulat� lovak saj�tja, aminek kialakul�s�hoz viszont minden bizonnyal k�ze van az embernek. Vannak lovak, amelyek hajlamosak ilyesmire, de azok id�ben, szek�rtelemmel leszoktathat�k r�la. Az a vesz�lyesebb, amikor egy nem harap�s lovat addig b�ntalmaz egy ember, m�g a l� v�gs� k�ts�gbees�s�ben meg nem harapja, vagy megpr�b�lja megharapni. Az �gy kialakult harap�ss�g mindig vesz�lyforr�s lesz.

�gaskod�s: Ez m�r nem ist�ll�z�s, hanem lovagl�s sor�n fell�p� probl�ma. Bizonyos lovak k�l�n�s hajland�s�got mutatnak arra az �gaskod�sra, �s ha ki akarnak b�jni a k�nyelmetlen feladat al�l, akkor �gaskodnak. �gyes, tapasztalt lovas le tudja szoktatni r�la, de a kezd� lovasoknak nagyon komoly vesz�lyforr�s. Ha a l� fel�gaskodik meg kell �lelni a nyak�t, mert ha a lovas a sz�rba kapaszkodik h�trar�nthatja a lovat �s ennek nagyon s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek!

Bakol�s, elragad�s: Szint�n lovagl�si probl�ma, egyfajta ellenszeg�l�se a l�nak. Amikor bakol a lovast�l akar megszabadulni, mert kellemetlen sz�m�ra a lovagl�s. De az is lehet, hogy a l� izgatotts�g�ban, ijeds�g�ben bakol, persze ez a lovasnak mindegy. M�sik baleset vesz�lyes rossz szok�s, ha a l� a lovas t�nyked�s�t megel�gelve, vagy valamit�l megr�m�lve - menek�l� �llat l�v�n - teljes erej�b�l, �sz n�lk�l eliramodik. �s ez t�ny, t�nyleg �sz n�lk�l csin�lja, ami komoly s�r�l�shez vezethet. Ez�rt van az az �ratlan szab�ly, hogy a fedeles, �s a „sima” kar�m z�rt legyen, hogy a lovas egyre kisebb k�r�k�n kereszt�l le tudja lass�tani a lov�t.
 

Szok�s, mint biztons�g

A lovak sz�m�ra nagyon fontosak a szok�sok. A vadon �l� �llatok sz�m�ra az ism�telten visszat�r� r�tusok biztons�got adnak a d�nt�si helyzetekben, �s seg�ts�g�kkel a lovak k�nnyebben megbirk�znak a szokatlan �s fenyeget� helyzetekkel. Ez�rt makacsul kitartanak egyszer m�r bevett �s j�l bev�lt szok�saik mellett, mindig ugyanazt az utat v�lasztj�k az itat�hoz, mindig ugyanazok a j�tsz�t�rsaik �s mindig ugyanazon a helyen szuny�k�lnak.
Ily m�don a kellemes �s kellemetlen tapasztalatok, valamint a hozz�juk kapcsol�d� reakci�k megb�zhat�an bel�j�k v�s�dnek.
 

Intelligencia

A lovak intelligenci�j�r�l megoszlanak a v�lem�nyek. N�h�nyak arra esk�sznek, hogy igaz�n intelligensek, �s magukt�l r�j�nnek bizonyos �sszef�gg�sekre. M�sok �gy gondolj�k nem t�l okosak - ha azok lenn�nek, mi�rt engedn�k, hogy megmondjuk nekik, mit csin�ljanak? Sokkal nagyobbak er�sebbek n�lunk, mi�rt tenn�k, amit mi akarunk? Bizony�ra nem olyan kellemes kem�nyen dolgozni az emberrel, mint legelni a t�rsakkal. Az a k�l�n�s, hogy a lovak az�rt engedelmeskednek nek�nk mert a term�szet �gy alkotta �ket. Ennek semmi k�ze az intelligenci�hoz. �szt�n�sen arra v�gynak, hogy ir�ny�ts�k �ket. Ahogy l�thattuk, a term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt �l� lovak a vez�rkanca k�r�seit k�vetik. Amikor az ember h�zias�totta a lovat, �tvette a domin�ns �llat szerep�t, �s megalkotta a rangsort. Mivel a term�szetben a lovak a vez�rkanc�t k�vetik, ennek hi�ny�ban az embert tekinti ir�ny�t�nak. Ez�rt azok a lovak, akikkel a magabiztos ember foglalkozik, el�gedettek �s biztons�gban �rzik magukat, m�g a b�tortalan embert�l, vagy att�l, aki f�l t�l�k, idegesek lesznek. N�h�ny l� azonban nem �gy viselkedik - bel�l�k lehettek volna term�szetben a vez�r�llatok. Esetenk�nt nagyon neh�z vel�k, de ha siker�l meggy�zni �ket, hogy azt csin�lj�k, amit az ember akar, nagyon j�l teljes�t� lovak v�lhatnak bel�l�k. Sok vil�gklasszis ugr�l� �s versenyl� tartozik ebbe a kateg�ri�ba, �s csak a nagyon tapasztalt lovas tudja a legjobbakat kihozni bel�l�k. Ahogy az emberekn�l is el�fordul, n�h�ny l� okosabb a t�bbiekn�l. Vannak, olyanok, akik nagyon gyorsan meg�rtik, mit v�rsz t�l�k, m�sokn�l ugyanez t�bb id�t vesz ig�nybe, s az ilyenekkel nagyon t�relmesnek kell lenned. Ez nemcsak azokra a dolgokra vonatkozik, amiket lovagl�s k�zben szeretn�l megtan�tani, hanem azokra is, amiket az ist�ll�ban. P�ld�ul n�h�ny gyorsan megtanulja, hogy m�k�dik az �nitat�, m�g m�sok sohasem lesznek k�pesek erre. N�h�ny sajnos azt is megtanulja, hogyan nyissa ki a bokszajt�t, �s kisz�kik. Ez�rt olyan reteszt vagy kamp�s z�rat kell a bokszajt�n haszn�lni, amit nem tudnak kih�zni a z�rb�l.

Az arab lovak h�resek az intelligenci�jukr�l. �gy t�nik, felfogj�k, hogy �rzi mag�t a gazd�juk, �s egy�tt�reznek vele. Nagyon �rz�kenyek a lovas legkisebb parancs�ra l�tsz�lag m�r el�re tudj�k, mit akar t�l�k a lovasuk. M�sok m�gis but�nak tartj�k �ket, mert k�pesek megijedni, ha egy darab pap�rt l�tnak a s�v�nyen, m�snap pedig att�l, ha m�r nincs ott a pap�r. Ez is igaz! De ennek az lehet az oka, hogy szeretik, ha a dolgok v�ltozatlanok k�r�l�tt�k - a k�rnyezet�k, a napirendj�k a t�rsas�guk -, �s ha b�rmi megv�ltozik megzavarodnak. Egy dologban minden l� nagyon j�: az ember �llapot�nak felm�r�s�ben. Meg�rzik, ha a gazda ideges �pol�s vagy lovagl�s k�zben. V�rm�rs�klett�l f�gg�en az idegess�g nyugtalann� vagy er�szakoss� teszi �ket. Ett�l azt�n a l� m�g idegesebb lesz.

Eml�kezet

Nem vit�s, a lovak mem�ri�ja els� oszt�ly�! Ha mindig j�l gondozt�k �ket �s b�znak gondoz�jukban, b�zni fognak az emberekben �s j�l fognak viselkedni. Ha rossz �lm�ny�k volt, azt soha nem felejtik el. Ha p�ld�ul egy l� inger�lt att�l, hogy �t kell mennie egy kapun, feltehet�en kor�bban kellemetlen �lm�nye volt egy hasonl� kapuval. Ha egy p�ni ideges lesz, ha k�k ruh�s embert l�t, kor�bban val�sz�n�leg egy k�k ruh�s ember b�ntotta. Ez a kiv�l� eml�kez� k�pess�g az egyik indok, ami�rt nagyon fontos elker�lni, hogy rossz �lm�ny �rje a lovat. Az a kov�cs, aki durva egy ideges l�val, eg�sz �let�re megnehez�ti a patkol�s�t. Az viszont, aki t�relmes, nyugodt �s bar�ts�gosan b�ztatja a lovat, megtan�tja neki, hogy a patkol�st�l nem kell f�lni. Ugyanez igaz azokra a dolgokra, amelyekt�l term�szet�b�l fakad�an idegenkedik a l�, p�ld�ul, hogy felmenjek a l�sz�ll�t�ra, vagy elmenjek az �ton egy zajos traktor mellett. Ha az elej�t�l kezdve j�l foglalkoztak vele, ezek a dolgok nem okoznak probl�m�t, de ha nem, nagyon hossz� id� kell, hogy visszaterelj�k az �llatot a helyes v�g�nyra.

K�v�ncsis�g

A lovak, ak�rcsak a macsk�k, nagyon k�v�ncsi �llatok. Sz�ks�g�k van arra, hogy megvizsg�lj�k a dolgokat. Ez�rt azt�n megb�mulj�k, megszagolj�k, r�horrkantanak, �s ha lehet, m�g a fels� ajkukkal is megtapogatj�k. Ezek a cselekedetek seg�tenek lek�zdeni f�lelm�ket. Ha befejezt�k a vizsg�l�d�st, �s arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a dolog �rtalmatlan, a tov�bbiakban rendszerint nem vesznek r�la tudom�st. De k�v�ncsis�guk �ltal�ban az el�vigy�zatoss�g �s a f�lelem t�pl�lja.
 

Forr�s: Gabo Lovas k�nyv, Elektra Lovasiskola k�zik�nyv