A k�nny� navig�ci�hoz:
Kommunik�ci� hangokkal, Kommunik�ci� testbesz�ddel
 

Kommunik�ci�

Bevezet�

A hang fontos kommunik�ci�s eszk�z a lovakn�l. Az �llatok hangosan nyer�tenek - �s ugyan�gy v�laszolnak -, ha ist�ll�-, vagy legel�t�rsukt�l elv�lasztj�k �ket, nem �rzik magukat biztons�gban, illetve egyed�l �rzik magukat. De a lovak �dv�zl�sb�l is nyer�tenek vagy d�rm�gnek. A kanc�k �gy h�vj�k csik�ikat. Amikor a k�t l� el�sz�r tal�lkozik egym�ssal, megszagolj�k egym�st �s vis�t� vagy d�rm�g� hangot hallatnak. Ehhez ellenszenv eset�n fejr�z�s j�rul. A h�zias�tott lovak csak ritk�n agressz�vek. Fiatal lovak vagy m�nek viszont olykor-olykor harcra kelnek egym�ssal. A csik�s anyakanc�k, amelyek a csapatba behatol�ban ellens�get l�tnak, �that� ord�t�st hallatnak.

Egym�ssal bar�ti viszonyban �ll� lovak l�t�sr�l vagy szagl�sr�l felismerik egym�st. A szag a csapat�letben fontos szerepet j�tszik - k�l�n�sen akkor, amikor a kanc�k s�rlanak, �s szagukkal szexu�lis �zeneteket k�ldenek a m�nnek.

De fontos az �rint�s is. A lovak �gy �dv�zlik a csal�dtagjaikat, hogy egym�shoz d�rzs�lik az orrukat. Egym�ssal bar�ti viszonyban �ll� lovak �sszed�rg�l�znek. Fiatal �llatok j�t�kosan d�rg�l�dznek egym�shoz. Ha a lovak egym�s marj�t harapd�lj�k, az a bar�ts�guk jele.

Kommunik�ci� hangokkal

Nyer�t�s

A nyer�t�s egy olyan kommunik�ci�s jel, ami lehet�v� teszi, hogy az egym�st�l t�vol l�v� lovak is kapcsolatba l�pjenek egym�ssal, ak�r an�lk�l is, hogy l�tn�k egym�st. Ha kiengeded a lovadat a legel�re, ahol a bar�tai vannak, de �ppen nem l�tja �ket, agg�d� nyer�t�sbe kezd, �s elmegy megkeresni a t�bbieket. A kanca nyer�t a csik�j�nak, hogy eml�keztesse, ne csatangoljon el t�l messzire. Lehet, hogy a lovad nyer�tve �dv�z�l, ha meg�rkezel az ist�ll�ba vagy amikor kil�psz az ajt�n. Olyankor is r�d nyer�thet, ha megv�ratod az etet�ssel, �gy figyelmeztet a mulaszt�sodra. Gyakran nyer�t a legel�n l�v� l�, ha m�s lovak pat�inak csattog�s�t hallja az �ton. �gy teh�t a nyer�t�s kifejezhet el�gedetts�get. Minden p�ninak �s l�nak felismerhet� nyer�t�se van, ami �pp annyira egyedi, mint az emberi hangok.

R�h�g�s

A 'r�h�g�s' egy finom, alacsony fekv�s�, 'h�h�h�'-szer� hang, amit a l� az orr�n ad ki, ha etet�si id�ben m�sz fel�. Gyakran akkor is �gy �dv�zlik gazd�jukat, ha nem kapnak enni. Nagyon halk is lehet, n�ha csak azt l�tod, hogy az orra megremeg, de szinte nem is hallasz semmit. A kanc�k �s a csik�k is �gy �dv�zlik egym�st. Bar�ts�gos, meghitt hang, a legt�bb l�tulajdonos szerint j� hallani.

Horrkant�s

A horkant�s figyelmeztet� hang. Horrkant�skor a lovak nagyon gyorsan kif�jj�k a leveg�t az orrukb�l, kicsit t�sszent�shez hasonl�an. A lovak akkor horrkantanak, ha megr�m�lnek valamit�l, vagy valamit gyan�snak tartanak. A Szokatlan jelens�g ir�ny�ba fordulnak, mozdulatlanul �llnak n�h�ny pillanatig, fej�ket magasra emelik, majd egyszer vagy t�bbsz�r horrkantanak. Majd ezut�n megk�zel�tik a gyan�s dolgot, s nyakukat kiny�jtva vizsg�lj�k meg, �gy nem ker�lnek t�l k�zel a vesz�lyforr�shoz. Ekkor lehet, hogy �jb�l horrkantanak. A vadon �l� m�nesben a cs�d�r horkant�sa a t�bbieknek sz�nt figyelmeztet�s, ami annyit jelent, hogy figyeljenek r�.

Vinnyog�s

A vinnyog�s magas fekv�s� hang, amit akkor adnak ki a lovak, amikor m�s lovakkal szembesz�llnak. A lovak gyakran hallatnak ny�sz�t� hangot, ha idegen l�val tal�lkoznak. El�sz�r megszagl�ssz�k egym�st, majd vinnyogni kezdenek, �s el�fordul, az egyik megpr�b�lja megharapni a m�sikat, vagy odafarol, r�g�ssal fenyeget�zve. De az is lehet, hogy egyszer�en csak abbahagyj�k a vinnyog�st. Ismer�s lovak is adhatnak ki ilyen hangot, ha az egyik m�rges a m�sikra. Kiny�jtott nyakkal, suny�t� f�llel, vicsorg� foggal, odamennek a m�sikhoz, mire a m�sik tal�n odafarol, �s m�rgesen vinnyog.

Amikor k�t m�n megk�zd a m�nes�rt, egym�sra vinnyognak, s ez gyakran az igazi harcot helyettes�ti. Az er�sebb m�n hosszabb ideig tud vinnyogni, s a m�sik, elismerve az er�f�l�nyt, elsomford�l.

Fogcsattogtat�s

A fiatal lovak n�ha �gy k�zel�tik meg az �regebbeket, hogy k�zben csattogtatj�k a fogukat. Ez a mozdulat elt�r att�l, amikor suny�tanak �s vicsor�tanak. Ez ink�bb a beh�dol�s jele, azt fejezik ki, hogy az �llat nem jelent fenyeget�st a m�siknak. A feln�tt l� nem t�madja meg a fiatalt, amelyik fog�t csattogtatva k�zel�t hozz�.
 

Kommunik�ci� testbesz�ddel

F�l

A f�l helyzete sokat el�rul arr�l, hogy �rzi mag�t a l�. A j�kedv� lovat �rdekli, ami k�r�l�tte t�rt�nik, f�l�t el�re hegyezi. N�ha az egyik f�le el�re mutat a m�sik h�tra. Ez azt jelenti, hogy megosztja a figyelm�t: lehet, hogy arra koncentr�l, mi t�rt�nik el�tte, mik�zben arra is figyel, hogy mit hall h�tulr�l vagy oldalr�l. Ha lovagolsz �s besz�lsz a l�hoz, egyik f�l�t fel�d forgatja. Ha azonban mindk�t f�l�t h�tracsapja, k�l�n�sen, ha szorosan a fej�hez szor�tja, �s k�zben az orr�val fintorog, ez azt jelenti: VIGY�ZZ! M�rges vagyok! A suny�t�shoz farok csapkod�sa is csatlakozhat, ami tov�bb er�s�ti az �zenetet.

Ha egy l� teh�t k�zel�t a m�sikhoz, �s a m�sik nem akar �sszet�z�sbe keveredni vele, akkor ink�bb els�t�l. Ha azonban maga is m�rges, � is suny�that a m�sikra, �s tartj�k a t�vols�got egym�s k�zt. Rendszerint az egyik l� feladja, de n�ha el�fordul, hogy r�g�s- vagy harap�sm�rk�z�sbe kezdenek.

Farok

�ll� helyzetben nyugodt, el�gedett l� farka laz�n lel�g, nem tartja mereven. L�p�s k�zben kiss� megemeli, �s finoman jobbr�l balra lengeti. Az arab lovak mozg�s k�zben eg�sz magasra emelik a farkukat. De m�g ilyenkor is laz�n tartj�k, annak ellen�re, hogy jobban elemelik a farukt�l. Viszont a f�l�s, el�gedetlen l� leszor�tja a fark�t a far�hoz. A merev vagy s�r�lt h�t� l� ugyanezt teszi. Ha mozg�s k�zben teszi ezt, az azt is jelentheti, hogy bakol�sra k�sz�l. A csapkod� farok (kiv�ve, ha a rovarokt�l akar megszabadulni) azt jelenti, hogy a lovat zavarja valami. Ha az egyik oldalr�l a m�sikra csapkodja a fark�t, felk�sz�lhet�nk r�, hogy ki fog r�gni. Amikor kiengedj�k a lovat a legel�re, j�kedv�ben gyakran olyan magasra emeli a fark�t, mint egy z�szl�, �s tesz egy-k�t gyors k�rt. A "z�szl� farok" teh�t a boldogs�g �s az el�gedetts�g jele.
Munka k�zben a farok tekerget�se idegess�gre utal.

Szem

Az appaloosa lovaknak j�l l�that�, �lland� feh�r gy�r� van szembogaruk k�r�l. Ha viszont egy l� szeme feh�rje kivillan, az rendszerint a f�lelem jele, a l� valamit�l megijedt, vagy valami nyugtalann� tette.

Kap�l�s

A l� az ist�ll�ban, a kar�majt�ban lovas�ra v�rva, vagy lovagl�s k�zben is kap�lhat, ha nyugodtan kell �llnia. A kap�l�s rendszerint a t�relmetlens�g jele. Ha az ist�ll�ban vagy a kar�m ajtaj�ban kap�l, az szint�n. Lovagl�s k�zben pedig, amikor nyugodtan k�ne �llnia, valami olyasmit szeretne �rt�sedre adni vele, hogy: "Mi lesz m�r? haladjunk! haza akarok menni, vesztegeted a j� kis eb�did�met!". N�h�ny l�, ha elkezdi kap�lni a f�ldet, mik�zben rajta �lsz, azt jelzi, hogy le akar fek�dni, �s meg szeretne hemperegni. �gyhogy ilyenkor hajtsd el�re a lovat, hogy esz�be se jusson lefek�dni.

Farol�s

N�h�ny l�, hab�r nem r�gja meg a m�sikat, m�gis fel� ford�tja a far�t. Ez t�mad� hangulat�nak jele, �s figyelmeztet, hogy ak�r oda is r�ghat - sz�val jobb ha m�sikl� r�sen van.

A l� mozg�sa, tart�sa is sok inform�ci�val szolg�l a fajt�rsak sz�m�ra.

Forr�s: Gabo Lovak k�nyv