A k�nny� navig�ci�hoz:
A lovak felt�telezett alapt�pusai �s annak modern megfelel�i, A t�pusok, Csal�di t�pusok

A lovak felt�telezett alapt�pusai

Ebben az �vsz�zadban h�rom professzor, J. G. Speed Edingburghb�l, Edward Skorkowski Krakk�b�l �s Hermann Ebhardt Stuttgartb�l alapos vizsg�latoknak vetette al� a korai lovak csontjait, fogazat�t �s egy�b maradv�nyait. Kutat�saik eredm�nyek�ppen azt a k�vetkeztet�st vont�k le, hogy a l� h�zias�t�s�t - ami 5-6000 �vvel ezel�tt t�rt�nt Eur�zsi�ban - megel�z�en az Equus fajnak n�gy alfaja volt. Ezeket a k�vetkez�k�ppen nevezt�k el: 1-es p�nit�pus, 2-es p�nit�pus, 3-as l�t�pus �s a 4-es l�t�pus. A n�gy t�pusnak a legk�zelebbi modern megfelel�i a k�vetkez�k: 1-es p�nit�pus - Exmoor; 2-es p�nit�pus - Highland; 3-as l�t�pus - Ahkaltekini; 4-es l�t�pus - kapszi l�.

1-es p�nit�pus: Ez a t�pus �NY-Eur�p�ban fordult el�. 126-128 cm magas volt, egyenes fej, sz�les homlok �s kicsi f�lek jellemezt�k. Igen j�l b�rta a nedvess�get, �s zord k�r�lm�nyek k�z�tt is j�l boldogult. Az Alaszk�ban tal�lt leletek alapj�n �llkapcsa az Exmoor�hoz hasonl�tott ink�bb.

2-es p�nit�pus: �-Eur�zsi�ban el�fordul� t�pus volt, 14 �s 14,2 marok k�z�tt marmagass�ggal. Neh�z testalkat �s durva megjelen�s a legf�bb jellemz�je. Nagy fej� konvex profil� �llat, legink�bb a Przelwalski l�hoz hasonl�tott. A hideggel szemben ellen�ll�, er�teljes l� volt.

3-as l�t�pus: Ezt K�z�p-�zsi�ban el�fordul� �llatot a k�vetkez�k jellemezt�k: kb. 14,3 marok marmagass�g, sov�ny testalkat, v�kony b�r, finom f�lek, hossz�, keskeny, test �s nyak, valamint csapott far. Ellen�llt a kiugr�an meleg id�j�r�snak is, �s k�pes volt sivatagi k�r�lm�nyek k�z�tt is fennmaradni.

4-as l�t�pus: Ez a l� Ny-�zsi�ban fordult el� �s az arab l� protot�pus�nak tekintik. 10 �s 11 marok magass�g�, igen finom, t�r�keny fel�p�t�s�, kis fej� �s konk�v profil� �llat volt.

Az alapt�pusok modern megfelel�i

A n�gy alapt�pus - nyilv�nval�an a korai primit�v l�t�pusokt�l sz�rmazik - egy l�p�ssel k�zelebb visznek benn�nket a modern l�fajt�khoz. Az 1-es p�nit�pusnak p�ld�ul meg van a mai megfelel�je, az Exmoor, amelyik megtartotta jellegzetes �llkapocsalakul�s�t. A Highland biztosan �r�k�lt valamit a 2-es p�nit�pust�l, noha az �zsiai vadl� hasonl�t legink�bb hozz�. Az akhaltekini rendelkezik a 3-as l�t�pus �sszes jellemz� tulajdons�g�val, m�g a 4-es l�t�pushoz a kapszi l� �ll a legk�zelebb.

A t�pusok

A lovaknak �s a p�niknak nagyon sokf�le t�pusa ismert, kezdve a nagy test�, lass� mozg�s� neh�zig�s l�t�l, a karcs� �s gyors angol teliv�rig. Egy-egy t�pus �ltal�ban a fajt�k keresztez�s�nek eredm�nye, de vannak olyanok, amelyeket kifejezetten meghat�rozott c�lra teny�sztettek ki.

Cob: nyugodt term�szet� h�tasl�, amelynek kiss� r�vid l�ba �s z�m�k teste van. Hagyom�nyosan, az id�sebb �s testes lovasok haszn�lj�k el�szeretettel. A cob s�r�ny�t gyakran r�vidre ny�rj�k, ami kiemeli az �llat r�vid �s izmos nyak�t. 160 cm-n�l nem magasabb. Bemutat�kon haszn�lj�k, ahol az �llat l�p�sben, �get�sben r�vid �s ny�jtott v�gt�ban kell bemutat�t tartaniuk. De a k�llem ink�bb a teherh�z� jellegre utal. V�g�l, a cob term�szet�nek kifog�stalannak, jellemesnek kell lennie.

Neh�zig�s lovak: massz�v testfel�p�t�se, vastag csontozata �s er�s izmai neh�z terhek vontat�s�ra teszi k�pess�.

P�l� p�ni: kistest� l�. Gyorsan mozog, fordul�kony, k�pes hirtelen felgyorsulni meg�llni vagy ir�nyt v�ltoztatni, azonnal v�gre kell hajtania a lovasa utas�t�sait. A t�pus k�lleme egy�rtelm�en a teliv�rre hasonl�t. Gyorsnak, b�tornak, �gyesnek �s igen �l�nknek kell lennie. A hossz� lapos mozg�s azonban nem k�vetelm�ny, mivel r�videbb l�pt� p�nir�l k�nnyebb a labd�t tov�bb �tni. A lovasp�l� �si perzsa eredet� j�t�k (i.e.525) Eur�p�ban �s Amerik�ban az angolok vitt�k be, akik a j�t�kot Indi�ban ismert�k meg. Eleinte teliv�r apas�g� p�nikanc�kat fedeztettek eredeti angol p�nim�nekkel, de napjainkra a t�pus teny�szt�se Argent�n�ba helyez�d�tt �t. Argent�n�ban, ahol lehet�s�g volt nagysz�m�, kit�n� p�l� p�ni teny�szt�s�re. Sz�nek el�fordul�sa: kiv�ve a tark�t. �jabban a quarter p�ni is szerepet kapott a teny�szt�s�ben.

Fogatlovak: Azoknak a lovaknak, amelynek fogath�z�sra alkalmasak, �ltal�ban meredekebb a lapock�juk ez�ltal j�l felfekszik r� a h�m, m�sr�szt a cs�dj�k is meredekebb, l�bukat magasra szokt�k emelni, ami eleg�nsan mutat a fogatban, �m a lovagl�sn�l kifejezetten k�nyelmetlen.

H�taslovak: A lovagl�sra haszn�lt �llatnak er�snek kell lennie, hogy elb�rja lovas�t, t�rzs�nek pedig keskenyebbnek, hogy a lovasnak j� �l�st ny�jtson. D�lt lapock�j�nak k�sz�nhet�en hosszabb �s alacsonyabb l�p�sekkel halad, ami k�nyelmess� teszi a lovagl�st. Ebben szerepe van a kisebb sz�get bez�r� cs�dj�nek is. Az izmos far �s hossz� h�ts� l�b az ugr�sban v�lik el�ny�re. Fiatalok lovagoltat�s�ra alkalmas. Teliv�r- �s p�nijelleget mutat. Angli�ban a m�retek alapj�n sorolj�k h�rom oszt�lyba: 125cm-ig, 140cm-ig, �s 150cm-ig. A h�tasp�ni Angli�ban �gyes kever�se folyt�n alakult ki az elm�lt �vsz�zadban. Ez a "kever�s" a l�teny�szt�s t�rt�nelm�ben jelent�s teljes�tm�nynek mondhat�. A fajta kialakul�sa:
Angol teliv�r: eleganci�t adott.
Welsh A : kem�nys�get �s p�nijelleget adott.
Arab teliv�r: eg�szs�ges v�gtagok �s k�nnyen kezelhet�s�get adott.                                                          

A sportp�ni: A kis sportp�ni �s nagyobb m�ret� a h�tasl� legjobb tulajdons�gaival rendelkezik: sz�p ar�nyos testfel�p�t�s�, a v�rm�rs�klete pedig egyenesen t�k�letes.

Vad�szp�ni/Hunter: Teste er�teljesebb, mint a klasszikus h�tasp�ni�. Amellett, hogy h�tasl� �s gyors mozg� ugrania is kell. Angol, illetve �r l�t�pus. Olyannak kell lennie, hogy massz�v, er�s legyen mivel s�v�nyeket kell �tugrania. Az els�dleges szempont: kitart�, �rz�keny, �s j� ugr� k�pess�ggel kell rendelkeznie. A teny�szt�s�ben jelent�s szerepet kellett j�tszania az angol teliv�rnek, ami gyorsas�got adta, b�rmilyen l�b�l kiteny�szthetik csak az angol teliv�rnek kell t�ls�lyban lennie. �rorsz�gban �s Angli�ban folyik a teny�szt�s mert itt folyamatosan rendeznek vad�szlovagl�sokat.

Csal�di t�pusok

A lovas p�lyafut�sod sor�n nem sok tiszta v�r� p�nival/l�val fogsz tal�lkozni. Tal�lkozhatsz f�lv�r p�nival/l�val is, ez esetben csak az egyi sz�l� tiszta v�r�, vagy esetleg mindkett�, viszont nem egy fajt�hoz tartoznak. (Legt�bbsz�r akkor mondjuk egy p�nira/l�ra, hogy f�lv�r, ha az egyik sz�l�je angol teliv�r.) Azonban sok p�ni sz�l�i h�tter�b�l semmit sem lehet tudni. A p�nik/lovak, ak�rcsak az emberek, �n�ll� egy�nis�gek, az egy fajt�hoz tartoz� p�nikr�l/lovakr�l m�gis meg lehet mondani, hogy feltehet�en milyen a karakter�k, t�pusuk. A keresztezett p�nikkal/lovakkal kapcsolatban nehezebb okosnak lenni, de ha valaki sokat tud a lovakr�l/p�nikr�l, val�sz�n�leg ki tudja k�vetkeztetni a tulajdons�gait, �s seg�thet neked a d�nt�sben.

P�nik/lovak kezd�k sz�m�ra

V�rm�rs�klet: nyugodt, kiegyens�lyozott, nem k�nny� kihozni a sodr�b�l.
K�pess�gek: f�radhatatlan, de soha nem megy gyorsabban a lass� �get�sn�l(nagyon j� kezd� lovasoknak).
Fajt�ja lehet: �shonos fajt�k gyakran m�s fajt�kkal keresztezve.
Egy�b megjegyz�sek: az ilyen p�nik/lovak �ltal�ban csal�dr�l csal�dra �r�kl�dnek, �s �let�k sor�n rengeteg kisgyereket tan�tanak meg lovagolni.

M�sodik p�ni/l� t�pus

V�rm�rs�klet: k�nnyen kezelhet�, j�l viselkedik, de kicsit t�bb foglalkoztat�st ig�nyel, mint a kezd�t�pus.
K�pess�gek: tud galoppozni �s ugratni r�szt lehet venni vele p�ni/l�j�t�kokon, �gyess�gi versenyeken.
Fajt�ja lehet: �shonos vagy f�lv�r p�ni.
Egy�b megjegyz�sek: tapasztaltabb lovasoknak j�.

Csal�di t�pus

V�rm�rs�klet: nyugodt, j�l viselkedik.
K�pess�gek: gyakran nem t�l gyors, nem ugrik t�l j�l, de nagyon sok f�le tev�kenys�gbe be lehet vonni.
Fajta lehet: nagyobb �shonos fajt�k vagy f�lv�rek.
Egy�b megjegyz�s: feln�tt �s gyerek is el tudja lovagolni, a csal�d minden tagja sz�m�ra ide�lis h�tasl�.

Verseny t�pus� l�/p�ni

V�rm�rs�klet: el�fordulhat, hogy �rz�keny, nehezen kezelhet�.
K�pess�gek: kiv�l� fel�p�t�s�nek, j� mozg�s�nak kell lennie, hogy j�l teljes�tsen a versenyen.
Fajt�ja lehet: �sei k�zt legyen angol vagy arab teliv�r.
Egy�b megjegyz�s: csak gyakorlott l�/p�nilovasoknak �s l�/p�nitart�knak aj�nlott.

Forr�s: ELWYN HARTLEY EDWARDS - Lovak - Hat�roz� k�zik�nyv - Taramix Kiad� Kft., Budapest 2008; 'Mary Gordon Watson: Lovak - Gabo k�nyvkiad�, Budapest 2001