Bevezet�

Azokban az id�kben, amikor m�g csak a kocsik �s kord�k sz�m�tottak k�zleked�si eszk�znek, a fogathajt�s a kiv�lts�gos r�tegek sz�rakoz�s�nak sz�m�tott. Az angliai Newmarketben k�t lord 1750 font sterling ellen�ben 1000 font sterlingben fogadott, hogy n�gyes fogatukat egy 30 km-es t�vot egy �r�n�l r�videbb id� alatt tesznek meg - a teliv�reknek a feladat teljes�t�s�hez r�ad�sul h�t perccel kevesebb id�re volt sz�ks�g�k. Manaps�g a fogathajt�s hivatalos szab�lyok szerint t�rt�nik. A sport�g lelkes t�mogat�ja F�l�p, Edinburgh hercege, akinek szorgalmaz�s�ra �s v�dn�ks�ge alatt Sv�jban rendezt�k az els� eur�pai versenyt 1970-ben. F�l�p herceg m�g ma is a Nemzetk�zi Fogathajt� Sz�vets�g eln�ke.

Fogathajt� versenyek

K�l�n versenyeket rendeznek egy- �s k�tlovas fogatok, tandemek (k�tlovas fogat, de a k�t lovat egym�s m�g� fogj�k) �s n�gylovas fogatok sz�m�ra. A rendszer a military lovagl�s megfelel�je: mindenre kiterjed�, h�rom r�szb�l �ll� pr�bat�tel.

A verseny "A" szakasz�ban ker�l sor a d�jhajt�sra a fogat m�ret�nek megfelel� ter�leten. A p�lya m�rete 10 m hossz�, n�gylovas fogat eset�ben: 100 x 40m. Az el��r�sos gyakorlatok fontoss�g�t, a hajt�s st�lus�t, az egyenletes j�r�st, az engedelmess�get, valamint tov�bbi t�nyez�ket �rt�kelnek, t�bbek k�zt az �ltal�nos �sszhat�s �s a gyakorlat el�ad�sm�dj�t.

A verseny "B" szakasza a kitart�st vizsg�lja (maratoni vizsga). Egy n�gylovas fogattal 27 km hossz� szakaszt kell megtenni 2 �ra alatt, mik�zben meghat�rozott szakaszokon el��r�s szerinti sebess�get kell el�rni.  Az utols� 10 km-en a hajt�nak nyolc akad�lyt kell megker�lnie, ill. �t kell hajtani rajta, amivel saj�t tud�s�t �s lovainak engedelmess�g�t bizony�tja.

A "C" szakasz akad�lyp�ly�n t�rt�n� akad�lyhajt�st jelent, ahol a hajt�nak meg kell tanulnia, milyen pontosan tudja felm�rni az akad�lyokat, �s mennyire fitt a lova. B�jap�rok k�z�tt kell �thajtani, amelyek cs�cs�ra kis labd�t helyezni - ez a legkisebb �rintkez�sre lepottyan. A leesett labd�k�rt �s az id� t�ll�p�s��rt b�ntet�pont j�r.

Az ilyen versenyeken indul� lovak szinte kiv�tel n�lk�l er�teljes eur�pai melegv�r� fajt�k - mint a holsteini �s az oldenburgi - n�mi teliv�rbe�t�ssel.

Lovaspar�d� �s Concours D'�l�gance

A sportversenyek mellet egyre gyakrabban rendeznek lovaspar�d�kat, ahol a hajt�, a kocsi �s a lovak harm�nikus �sszk�p�t, valamint a hajt� tud�s�t �t�lik meg. T�bbnyire k�nny�, eleg�ns kocsit, lehet�leg t�rt�nelmi modellek modern menettulajdons�gokkal rendelkez� ut�nzatait hajtj�k. Az egylovas fogatot ugyan�gy felvonultatj�k, mint a k�t-, n�gylovasokat �s a tandemeket. Itt elv�tve megszeml�lhetj�k az egyszer ritk�bban felbukkan� h�romlovas fogatot, amelyn�l k�t h�mos lovas egym�s mell�, a harmadikat (a l�ncost) el�j�k fogj�k.

Egyform�n fontos a lovak harm�ni�ja, valamint a hajt� �s k�s�r�i �ltal keltett �sszbenyom�s. St�lusos �lt�z�ket kell viselni�k.
A meg�t�l�s szempontj�b�l rendk�v�l fontos krit�rium a k�nnyeds�g, mellyel a hajt� a lovat kezeli. A hajt�nak az utas�t�sokat prec�zen, a szeml�l� sz�m�ra lehet�leg �szrev�tlen�l kell adnia, �s a l�nak k�szs�gesen kell reag�lnia.
Ezek a "pr�b�k" nem sportjelleg�ek a sz� szoros �rtelm�ben, �s nincsenek szigor�an r�gz�tett szab�lyok.

Fogatos j�rm�vek

A legkor�bban haszn�lt fogatos j�rm�vek talig�k voltak. ezek olyan k�nny� j�rm�vek voltak, amelyet kett� vagy egym�s mell� k�t�tt n�gy l� h�zott. A lovak kis m�rete nem tette lehet�v� a lovagl�st, viszont megfelel� volt a gyors, k�ll�s kerek� talig�k s�k, ny�lt ter�leten val� haszn�lat�hoz. Az egyiptomiak �ltal rendk�v�l sz�pen elk�sz�tett harcikocsik az i.e. 1666 k�r�li id�kb�l sz�rmaznak, a k�naiak pedig mintegy 300 �vvel k�s�bb alkalmaztak hasonl� j�rm�veket. A k�naiaknak k�sz�nhet� sz�mos �j�t�s a fogathajt�s ter�let�n, mint p�ld�ul a sz�gyh�m, a nyakl� �s a sz�gyh�m vagy az oldals� kocsir�d az egyes fogatokn�l.

Magyarorsz�g

A k�z�pkorban a fogatol�sban a kocsik�sz�t�sben a magyarok j�tszottak meghat�roz� szerepet. �seink Attila csapataival �rkeztek Eur�p�ba �s ezt a sereget komoly szekerekb�l �ll� tr�n t�mogatta. Az els� igaz�n utaz�sra sz�nt j�rm�veket is magyar mesteremberek k�sz�tett�k Kom�rom k�rny�k�n a XV. sz�zad m�sodik fel�ben. A szakma k�zpontja a kom�rom megyei Kocs k�zs�gben volt, innen sz�rmazik a kocsi elnevez�s ("kocsi"- szek�r) is.

A magyar kocsik legfontosabb jellemz�je az volt, hogy - a j�rm�k�sz�t�s t�rt�nelm�ben val�sz�n�leg el�sz�r - ezekre a h�ts�n�l kisebb els� kerekeket szereltek, ami lehet�v� tette az igen kis �ven val� fordul�st. Ezenk�v�l a kocsiknak az addigi j�rm�vekn�l m�lyebb s�lypontja lehet�v� tette, hogy gyorsabban haladjanak vel�k. A k�nny� kocsitest f�gg��gyhoz hasonl�that� b�r felf�ggeszt�sben nyugodott, l�nyegesen nagyobb k�nyelmet biztos�tva ezzel az utasok r�sz�re. A t�bbr�teg� elliptikus rug� - ami szint�n magyar tal�lm�ny - jelent�sen jav�totta a kocsi haszn�lhat�s�g�t, �s nagyobb biztons�got �s k�nyelmet ny�jtott a nagy sebess�gn�l is.

Nagy-Britannia �s Eur�pa

A kocsik�sz�t�s mesters�g�ben a v�gs� fejleszt�sek Nagy Britanni�hoz kapcsol�dnak, mivel itt a XIX. sz�zad elej�n ki�p�ltek a kem�ny burkolat� utak �s rendelkez�sre �lltak a megel�z� �vsz�zadra kialakult angol teliv�rek. Noha csak a XIX. sz�zad k�zep�ig tartott az angol " kocsiz�s id�szaka ", komoly hagyom�nyt teremtett, megind�totta a "priv�t hajt�s" elterjed�s�t, �s ezzel l�trehozta a hatalmas kocsigy�rt� ipar�gat. Eur�pa m�s r�szein, ahol az utak m�g nem voltak fejlettek, a kocsilovak teny�szt�s�hez a testesebb fajt�kat r�szes�tett�k el�nyben.

Amerika �s Ausztr�lia

Az angol portakocsi megfelel�j�t 1825-ben k�sz�tett�k el el�sz�r Amerik�ban. A legjobb darabokat, az Abbot- Dowing Co. k�sz�tette a New Hampshirebeli Concordban. Innen ragadt r�juk a "Concorde" n�v. 1853-ban Ausztr�li�ban is megjelentek ezek a postakocsik, �s j�l alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz.

Kocsit�pusok

A k�lf�ldi kocsikat is n�gy csoportba sorolhatjuk: phaentonok, k�tkerek� gigek, sportos dogkartok �s brakek. A phaentonok nagy csal�dj�b�l a "spiderek" voltak a legeleg�nsabbak. A gigek el� csak egy lovat fogtak be. Ezeket gyakran haszn�lt�k az orvosok, �zletemberek �s kereskedelmi utaz�k. A sportos dogkartb�l fejl�d�tt ki a Ralli kocsi, a piaci �s a vid�ki kocsik, a hagyom�nyos �r Jaunting Car, a Governess Cart, �s a Cocking Cart, amelyeknek neve a kakasviadalokon val� k�pzett�rs�t�son alapul (angolban cock: kakas). a Governess Cart (nevel�n�k kocsija) - amelyekre egy h�ts� ajt�n �t lehetett felsz�llni - lehet�v� tette a nevel�n�k sz�m�ra, hogy magukkal vigy�k a gyerekeket, nem f�lve att�l, hogy azok kiesnek �tk�zben. A negyedik csoportba tartoz� braekek n�gykerek� sportos j�rm�vek voltak, amelyekre n�ha ak�r hat szem�ly is felf�rt a kuty�kkal �s az elejtett vadakkal. A fiatal lovak fogathoz val� szoktat�s�t a Skeleton Breaket, m�s v�ltozataikat, mint p�ld�ul a Wagonettet utasok �s csomagok sz�ll�t�s�ra haszn�lt�k. Ezeket h�zhatta 1,2,3 (egy el�l kett� m�g�tte) vagy ak�r t�bb l� is. Ezekenk�v�l megeml�thetj�k m�g a pados kocsikat �s az omnibuszt is.

Nevel�n�k kocsija: Ez a k�tkerek� gig�k csoportj�ba tartozik, a h�ts� ajt�n kereszt�l lehet felsz�llni.
Francia, el�l fedett phaeton: Ez a kocsi a phaetonok - k�nny� fut�kocsik - k�z�l az egyik legnehezebb.
Western kocsi: A leker�tett elej� kocsitestet b�rb�l k�sz�lt k�tel�k seg�ts�g�vel f�ggesztett�k fel, ellens�lyozva ezzel a rossz talaj hat�s�t.
�rjaunting: Az utasok a kocsi k�t oldal�ra szerelt �l�seken, arccal kifel� utaztak.
Cocking Cart: A kakasviadalokon ezzel vitt�k a madarakat m�gpedig �gy, hogy �ltal�ban k�t lovat fogtak be egym�s m�g� /Tandem/
Spider Phaeton: Ez a kocsi Amerik�b�l sz�rmazik. K�t l�val el�tte, kedvelt j�rm� volt a XIX. sz�zadban a parkokban �s a v�rosokban val� kocsik�z�shoz.
N�gykerek� Ralli Car: A dogcart ezen ut�dja n�gy szem�ly sz�ll�t�s�ra volt alkalmas, az �l�s alatti hellyel �s a csomagok sz�m�ra.
Fedett Well Gig: Ez volt a legpraktikusabb j�rm� orvosok, �zletemberek...stb sz�m�ra, �s a rossz id�j�r�s ellen is v�delmet ny�jtott.
Barouche: Ez m�r a hint�k lekedveltebb form�ja volt, amelyet egyp�r j� fajt�j� l� h�zott.

Forr�s: ELWYN HARTLEY EDWARDS - Lovak - Hat�roz� k�zik�nyv - Taramix Kiad� Kft., Budapest 2008
'Mary Gordon Watson: Lovak - Gabo k�nyvkiad�, Budapest 2001