Az �get�r�l

A kocsiversenyt tartjuk sz�mon els� szervezett l�sportk�nt. Az assz�r kir�lyi udvarban m�r Kr. e. 1500-ban voltak versenylovak, melyek k�nny� kocsit h�ztak. Eredetileg h�bor�ban haszn�lt�k a harci kocsikat, de hamarosan vad�szaton �s sportversenyeken is alkalmazt�k azokat. A Kr. e. 7. sz�zadban az �get�verseny olimpiai sport�gnak sz�m�tott. A versenyek antik R�m�ban t�rt�n� bevezet�s�vel ez a sport�g jelent�sen fellend�lt.

Modern versenyek

Manaps�g az �get�verseny a legismertebb sport�g az USA-ban, Eur�p�ban �s Ausztr�li�ban. Modern fejl�d�se a 19. sz�zadban kezd�d�tt, j�llehet m�r 1554-ben a leggyorsabb lovak k�z�l egyszerre 3000 m�rk�z�tt meg egym�ssal a hollandiai Valkenburgban. Kor�bban a kocsiversenyeket v�gt�ban hajtott�k v�gre, a modern futamokat azonban �get�sben vagy poroszk�lva teljes�tik. A k�t j�rm�d k�z�s von�sa, hogy mindenkor k�t-k�t l�b van egyszerre mozg�sban: az �get�sn�l a k�t �tl�san elhelyezked�, m�g a poroszk�l�sn�l a l� test�nek egyik oldal�n l�v� k�t l�b. A v�gt�t betiltott�k – a "megugr�" (v�gt�ba �tugr�) lovakat kiz�rj�k a versenyb�l. Eur�p�ban az �get�versenyeket, �szak-Amerik�ban ezzel szemben a poroszkaversenyeket r�szes�tik el�nyben. Vegyes versenyekre nem ker�l sor. A hajt� az �gynevezett sulkyban �l. Ez az U alak� v�z, melynek z�rt v�g�ben helyezkedik el az �l�s, �s az U nyitott sz�rai alkotj�k a kocsi r�djait. A futamokra �ltal�ban az �ramutat� j�r�s�val ellenkez� ir�nyban, �lland�an haszn�lhat� p�ly�n ker�l sor – �jszaka (a k�s� esti �r�kban), reflektorf�ny mellet is rendeznek versenyt.

Az amerikai �get�

Az els� l�fajta, mellyel szisztematikusan kocsihajt� versenyeken vesznek r�szt, az amerikai �get� (standardbred). Nev�t a kor�bban meg�llap�tott futamid�r�l – m�rf�ldenk�nt 2 perc 30 mp – kapta. Minden amerikai �get�l� Hambletoniaint�l sz�rmazik. Az 1849-ben sz�letett teliv�r cs�d�r a h�res Messenger unok�ja volt, amely 1788-ban Angli�b�l ker�lt Philadelphi�ba. Az USA-ban az els� futamokat m�g kocsiversenyk�nt rendezt�k, de a nagyv�rosokban m�r a 19. sz�zad elej�n kialak�tott�k az �get�verseny-p�ly�kat. A poroszkaversenyt a k�z�ns�g kev�sb� kedvelte, mint az �get�t, am�g a szt�r cs�d�r, Pointer 1897-ben egy m�rf�ldet k�t perc alatti id�vel nem futott – szorosan k�vette Dan Patch; mindk�t l� fontos teny�szvonalat alap�tott. Az �get�verseny n�pszer�s�ge az USA-ban gyorsan n�vekedett. Az olyan bajnokok, mint Lady Suffolk, FloraTemple �s Maud S. az eur�pai �get�l�-teny�szt�k figyelm�t az amerikai teny�sz�llatokra terelt�k. Csup�n 1903-ban 3000 amerikai �get�lovat export�ltak Eur�p�ba. Oroszorsz�gban ezzel szemben az orlov �get� uralta a terepet, m�g Franciaorsz�gban a teliv�r normannokat teny�sztett�k

�j�t�sok

K�t �j�t�s hatalmas fellend�l�st hozott az �get�verseny-sportban. Az �tvenes �vekben az USA-ban reflektorokkal szerelt�k fel a versenyp�ly�kat. A m�sik innov�ci� a felnyithat� f�msz�rnyakkal ell�tott, ind�t�aut�ra szerelt automatikus ind�t�g�p volt. A lovak az aut� m�g�tt �getnek a startvonalig. Ott �sszecsappantj�k a sz�rnyakat, �s az aut� t�vozik. A New Jerseyben 1976-ban megnyitott meadowlandsi versenyp�lya a legh�resebb az eg�sz vil�gon. N�metorsz�gban az �get� ugyanolyan n�pszer�, mint a galoppverseny. Olaszorsz�gban �s Franciaorsz�gban ezzel szemben jobban kedvelik az �get�t, mert ott t�bb �get�lovat teny�sztenek.

Kocsiversenyek az �kori R�m�ban

M�g G�r�gorsz�gban a kocsiverseny j�r�szt a gazdagok sportj�nak sz�m�tott, R�m�ban egyfajta n�psportt� fejl�d�tt. Az egyes�letek sz�n�kr�l v�ltak ismertt�, �s a n�z�k kedvenceik sz�n�t viselt�k. K�v�lr�l tudt�k a h�res lovak csal�df�j�t. A legsikeresebbeket tr�fe�ikkak. egy�tt temett�k el - volt olyan l�, amely 1300 alkalommal gy�z�tt, �s 88szor �rt el m�sodik, ill. 37-szer 3. helyez�st. Kr.u. 4 sz.-ban Palatin �s az Aventinus k�z� �p�tett�k a 200 000 n�z� befogad�s�ra alkalmas Circus Maximus-t. Augusztusz cs�sz�r uralkod�sa alatt (Kr.e.27-Kr.u. 14) naponta 12 versenyt rendeztek, Flavius kor�ban (Kr.u. 69-96) viszont m�r sz�zat. A futamok funkcion�riusok fel�gyelt�k, �s volt olyan eset, amikor a lovakat doppingol�ssal v�dolt�k. A kocsiversenyeknek hirtelen szakadt v�ge a R�mai Birodalom Kr.u. 5. sz.-ban bek�vetkezett buk�s�val.

Forr�s: 'Mary Gordon Watson: Lovak - Gabo k�nyvkiad�, Budapest 2001