A vad�szlovagl�sr�l

Az emberis�g a korai id�kben csup�n �lelmiszerszerz�s c�lj�b�l vad�szott, vagy az�rt, mert t�vpl akarta tartani a csal�di t�zhelyt�l a ragadoz� �llatokat. A vad�szok azonban m�r akkoriban is �lvezt�k az izgalmakat, �s ez fokozottan igaz volt, ha l�h�ton �ltek.

A vad�szlovagl�s t�rt�nete

L�h�ton, kimondottan erre a c�lra teny�sztett kuty�kkal el�sz�r Franciaorsz�gban vad�sztak, onnan terjedt el szerte Eur�p�ban. A N�metorsz�gban megszokott ki�lt�s "Horrido" feltehet�en a francia vad�szokt�l ered� "il est haut" ("az �llat kim�lt") jelz�sre vezethet� vissza. Franciaorsz�gban m�g ma is vad�sznak l�h�ton vaddiszn�kra �s szarvasokra – Angli�ban pedig r�k�kra. A vad�szat eme form�ja azonban egyre ink�bb vesz�t n�pszer�s�g�b�l. N�metorsz�gban m�r 1930 �ta tilos l�r�l �l� vadra vad�szni. A n�met lovass�g a m�lt sz�zadban �tvette a hercegi vad�szlovagl�s hagyom�ny�t. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n azut�n a vad�szlovagl�s t�rsas�gi esem�nny� v�ltozott.

A vad�szat

K�l�nbs�get tesz�nk egyszer� vad�szlovagl�s �s a csal�tekkel, kutyafalk�val folytatott r�kavad�szat (hajt�vad�szat) k�z�tt. Mindk�t v�ltozat el�re kijel�lt, fix akad�lyokkal t�zdelt terepszakaszon zajlik.

Az akad�lyok �gy vannak elhelyezve, hogy azokat k�r�l is lehet lovagolni. A lovagl�s t�bb "mez�nyben" t�rt�nik. Az els� mez�nynek minden akad�lyt �t kell ugrania, a m�sodik mez�ny lovasai tudnak ugyan ugratni, de ki is ker�lhetik az akad�lyokat, m�g a harmadik mez�nyt a nem ugrat� lovasok sz�m�ra tartj�k fenn. Minden mez�nyt master (falkamester) vezet, aki ismeri a p�ly�t, �s akit nem szabad megel�zni. K�t oldal�n egy-egy pik�r halad. A mez�nyt �jabb pik�r z�rja, aki seg�t a felbukott lovasoknak, �s befogja az elszabadult lovakat. A kutyafalk�val t�rt�n� hajt�vad�szaton a master szabja meg a temp�t.

A csal�tek a szakasz elej�n mindig az els� mez�nyben van, meg�ll�s ut�n azonban a m�sodik mez�ny el�tt is szaladhat. A kutyafalka a masternek engedelmeskedik.

Az „kvip�zs” n�gy vagy �t, kuty�k �ltal ismert lovasb�l �ll, akik a sz�tsz�r�dott (elk�borl�) kuty�kat �sszeszedik. A vad�szat kezdete el�tt a k�t pik�r k�z�l az egyik v�giglovagolja a t�vot. A kengyelen egy palack illatanyag tal�lhat�, melynek k�vet�s�re a kuty�kat idom�tott�k, �s amely lovagl�s k�zben a f�ldre csepeg. Ezt a nyomot k�vetik a kuty�k – �s �gy az �sszes vad�sz is. A t�v fel�n�l meg�ll�st iktatnak be. Innen a vad�szat visszat�r a kiindul� ponthoz.

Felszerel�s �s szok�sok

A vad�szathoz meghat�rozott t�pus� l�ra van sz�ks�g. Legalkalmasabb a viszonylag nagy teliv�rh�nyad�, er�teljes v�gtagokkal rendelkez�, j�l v�gt�z�, kitart� l�. A j� kond�ci�j� �llatnak j�ratosnak kell lennie a tereplovagl�sban. Ugyanez vonatkozik a lovasra is. Sz�les k�r� tud�ssal rendelkez�, j� lovasnak kell lennie ahhoz, hogy az �llatot megfelel�en tudja ir�ny�tani. L� �s lovasa nem n�lk�l�zheti a j� term�szetet �s az �nfegyelmet.

Vad�szlovagl�son el��r�sos �lt�z�kben kell megjelenni. A f�rfiak fekete, z�ld vagy v�r�s r�vid vad�szkab�tot viselnek, a h�lgyek pedig k�k koszt�mkab�tot. A s�t�t sapka vagy kobak ugyan�gy el��r�s, mint a plasztron, a feh�r selyems�l.

A csizma fekete b�rb�l k�sz�l, a lovagl�nadr�g vil�gos sz�n�. R�vid, csap�val ell�tott lovagl�p�lc�t kell haszn�lni, �s alapvet�en keszty�ben kell lovagolni.

A lovasoknak nem szabad a kuty�k k�zel�be menni. A "kuty�k!" ki�lt�sra a f�rfi r�sztvev�k leveszik sapk�jukat vagy kobakjukat. Igen s�lyos v�ts�gnek sz�m�t, ha vad�szat k�zben valamely kutya l�r�g�s k�vetkezt�ben megs�r�l.

T�voz�s el�tt sz�ver�s�t�t szolg�lnak fel. A kuty�k befejez�s�l "cur�e"-t (koncot) kapnak. A lovasok a kuty�k ir�nti h�l�juk jel��l leveszik sapk�jukat, �s azt ki�ltj�k: "Halali!"

Forr�s: 'Mary Gordon Watson: Lovak - Gabo k�nyvkiad�, Budapest 2001