Westernlovagl�sr�l

Nemcsak a l� felszerel�se �s a westernlovas ruh�zata k�l�nb�zik a hagyom�nyos eur�pai lovagl�st�lust�l, de az a m�d is, ahogyan a lovat meg�lik. M�g akkor is, ha a lovashagyom�nyok ugyanazt a c�lt k�vetik – a k�nnyen meglovagolhat� �llat engedelmesen, kiegyens�lyozottan j�r -, a westernl� �n�ll�bban gondolkodik, �s kim�velt a mozg�sa. A westernlovagl�s a h�d�t�k lovagl�st�lus�b�l ered, amely a texasi marhafarmokon kifejl�d�tt st�lushoz hasonl�t. A modern westernlovagl�s ama k�vetelm�nyekre t�maszkodik, amelyeket egy egy�ttm�k�d� "cowpony"-val szemben t�masztottak.

A kik�pz�sn�l nagy hangs�lyt fektetnek az olyan l�ra, amely a legcsek�lyebb kant�rsz�rr�nt�sra reag�l. El�szeretettel lovagolnak f�l k�zzel. A seg�t�sz�rat el�bbre val�nak tartj�k a kant�rsz�rn�l; a j�l kik�pzett westernl�n�l a kant�rsz�r minim�lis szerepet t�lt be. A klasszikus kaliforniai western lovagl�st�lusn�l a f�kez�s ut�n a sz�r a fesz�t�zabl�ra hat. Nagyj�b�l egy-k�t �vig a Bosalra, a zabla n�lk�li megf�kez�sre t�rnek �t. Csak ezut�n lovagolnak western-fesz�t�zabl�val. A l� ezut�n m�r olyan j�l k�pzett, hogy csak a laza gyepl� k�nnyed emel�s�vel vagy leenged�s�vel ir�ny�tott seg�t�sz�rra reag�l.

Versenysport

A "reining" az eur�pai st�lus� d�jlovagl�snak felel meg. A l�nak el��r�s szerinti mozdulatsorokat kell v�grehajtania, r�szben a legnagyobb sebess�g el�r�se k�zben. Ez abszol�t engedelmess�get �s term�szetes egyens�lyoz� k�pess�get jelent.
Az alapj�rm�dokat is �rt�kelik. Ezen t�lmen�en vannal olyan gyakorlatok, mint a "spin", a "roll back" �s a v�gtatemp�b�l val� meg�ll�s, a "sliding stop".

A "western pleasure" olyan versenysport, amelyben a j�rm�dot, az engedelmess�get �s a l� viselked�s�t �rt�kelik. Ehhez tartozik a meg�ll�s is, amikor a lovas lesz�ll a nyeregb�l, a gyepl�t elereszti, �s elt�volodik a l�t�l. A trail-oszt�lyokban akad�lyokat kell ugrat�s n�lk�l lek�zdeni.

A hord�ker�l�s eset�ben h�rom, h�romsz�gben fel�ll�tott hord� k�r�li versenyr�l van sz�, ami l�t�l �s lovast�l koncentr�ci�t �s hajl�konys�got, rugalmass�got ig�nyel.

Rode�

A rode�ban a r�gi cowboy-versenyek �lednek �jra, �gy a vadl� bet�r�se, a sz�r ment�n lovagl�s, a lassz�z�s �s a borj�leteper�s. A zabla n�lk�li lovagl�s ink�bb b�tors�got, mint lovagl�tudom�nyt felt�telez. T�bbnyire buk�ssal v�gz�dik. Egy feszesre h�zott heveder a l� �gy�ka t�j�n arra �szt�nzi a lovat, hogy megg�rb�tse a h�t�t. Amint a lovas leesett, a heveder meglazul, �s a l� megnyugszik. A lassz�z�s l� �s lovas �sszj�t�k�t ig�nyli. Egy j� "kiszak�t�" l� �n�ll�an dolgozik �s mag�t�l reag�l a borj� mozg�s�ra. Amint a borj�t befogt�k, a l� a lovas beavatkoz�sa n�lk�l meg�ll. Az els� klasszikus rodeo megrendez�s�re 1887-ben, Denverben ker�lt sor. A sz� a sponyol "rodear" ("lekerek�teni") sz�b�l sz�rmazik. A Calgary Stampede, 1912 �ta l�tezik. B�r ezt tartj�k sz�mon a legh�resebb rode�k�nt, nem ez a legr�gebbi, hanem az 1897 �ta megrendezett Cheyenne Frontier Days. Eur�p�ban alig rendeznek ilyen form�ban rode�t. Sokkal n�pszer�bb az "elektromos bika", melyet sok western sportverseny perem�n lehet l�tni. Ez a k�sz�l�k hasonl� mozg�st v�gez, mint egy �l� �llat – alig akad lovas, aki n�h�ny m�sodpercn�l tov�bb tud rajta maradni.

Forr�s: 'Mary Gordon Watson: Lovak - Gabo k�nyvkiad�, Budapest 2001