A galopp t�rt�nete

Egyetlen l�sport sem olyan j�l �s olyan r�szletesen dokument�lt, mint a l�verseny. A legr�gibb, m�g ma is l�tez� angol p�lya Chesterben tal�lhat�, ahol mind ez ideig 1540 l�versenyt bonyol�tottak le. Az 1580-ban I. Erzs�bet kir�lyn� is r�szt vett a Salisbury-s�ks�gon megtartott l�versenyen. doncaster t�rk�p�re m�r 1600 el�tt berajzolt�k a l�versenyp�ly�t. Az els� espomi versenyre 1640-ben ker�l sor. Newmarket uralkod� szerepe 1700-ban kezd�d�tt, amikor a kir�lyi patr�nus hozz�j�rult a l�sport n�pszer�s�t�s�hez. II. K�roly m�r 1660-ban lakhely��l v�lasztotta a v�rost. A versenynapt�rt, amelybe minden verseny �s azok eredm�nyei feljegyz�sre ker�ltek, 1727-ben hozt�k el�sz�r nyilv�noss�gra. Az angol parlament 1740-ben minden kisebb, csek�ly �sszeg�rt folytatott versenyt betiltott, hogy a sportot t�gabb keretek k�zt t�mogassa. Diomed volt a 1780. �vi els� Derby gy�ztese. A versenyek az�ta is v�ltozatlan form�j�ban zajlanak. Nagy-Britanni�ban 59 versenyp�lya tal�lhat�. Csak nagyp�nteken �s szenteste nincs l�verseny.

A galopp - �s a hozz� tartoz� ipar - f�k�nt ott terjedt el, ahol a britek befoly�sa �rv�nyes�lt. Az els� hivatalos �szak-amerikai l�versenyt 1665-ben h�vt�k �letre Long Island-on, New Yorkban. Az els� szervezett l�versenyt Franciaorsz�gban 1776-ban P�rizsban, N�metorsz�gban 1822-ben Mecklenburgban rendezt�k. Magyarorsz�gon 1827-t�l vannak rendszeres versenyek Sz�chenyi Istv�n kezdem�nyez�s�re. A d�li f�ltek�n 1810-ben az ausztr�liai Sydney, majd 1842-ben az �jz�landi Auckland volt az els� szervezett l�verseny sz�nhelye.

S�k-, G�t- �s Akad�lyversenyek

Megk�l�nb�ztet�nk s�k- �s ugr�versenyeket, az ugr�versenyek pedig lehetnek g�t- vagy akad�lyversenyek.

A s�kversenyeknek is t�bb t�pusa van, de ezek k�nnyen elk�l�n�thet�k az ugr�sz�mokt�l, hiszen itt nem nehez�tik ugr�sok (g�tak vagy akad�lyok) a p�ly�t, a lovak k�l�nb�z� hossz�s�g� s�k t�vokat futnak. A s�kversenyeket hagyom�nyosan a m�rciust�l novemberig tart� galopp szezonban rendezik meg, angol teliv�rek (esetenk�nt versenyf�lv�rek) futj�k, �s a p�ly�ik egyenletesen laposak. Itt minden a sebess�gr�l sz�l, a lovak versenyv�gta j�rm�dban haladnak, amely sor�n a l�nak csak legfeljebb k�t l�ba �ri egyszerre a talajt, a lebeg� szakasz megny�lik; a lebeg�s ut�n a talajfog�s sorrendje: k�ls� h�ts� l�b, bels� h�ts� l�b, k�ls� el�ls�, bels� el�ls� l�b. S�kversenyeket az angliai Newmarketben rendeztek el�sz�r, de ma m�r Eur�pa-, s�t vil�gszerte elterjedtt� v�ltak, a T�vol-Kelett�l eg�szen Amerik�ig.

A galoppon a versenyl� t�rsa a zsok�, aki a nyeregben �lve ir�ny�tja a lovat, s a futamok sor�n meghat�rozott s�lyt „cipel”. A futamok k�z�tt megk�l�nb�ztet�nk d�jversenyeket �s hendikepeket. A d�jak k�zt vannak a klasszikus, �vj�ratonk�nti illetve �vj�rat-�sszehasonl�t� versenyek. A futamok z�m�t azonban a fogad�k k�z�tt nagy n�pszer�s�gnek �rvend� es�lykiegyenl�t� versenyek, azaz a hendikepek teszik ki. S�kversenyek eset�ben az es�lykiegyenl�t�s s�ly alapon t�rt�nik. Az �vj�rat-�sszehasonl�t� (korteher) versenyekben az �letkor szerinti �retts�g kiegyens�lyoz�s�ra, m�g a k�l�nb�z� k�pess�gek kiegyenl�t�se c�lj�b�l a hendikepekben el�re meghat�rozott szempontok alapj�n meg�llap�tott teherk�l�nbs�ggel versenyeznek a lovak. A versenylovak teljes�tm�ny�nek meg�t�l�s�ben a nyert d�jak, �s a nyert versenyek mellett igen nagy szerepe van az el�rt hendikepsz�mnak. A galoppon a lovak startg�p seg�ts�g�vel v�gnak neki a versenynek, melynek ajt�i a starter ind�t�s�ra automatikusan egyszerre ny�lnak ki. Mivel a lovak sebess�ge ak�r a 60 km/�r�t is �tl�pheti, �gy a biztons�gos versenyz�s nagy kiterjed�s� p�ly�t, hossz� egyeneseket, nagy �v� kanyarokat k�vetel meg.

Az ugr�versenyek �rorsz�gb�l, pontosabban D�l-�rorsz�gb�l erednek, a 18. sz�zad sor�n alakultak ki, �s haz�jukban m�g mindig rendk�v�l k�zkedveltek.
Az ugr�versenyek egyik v�ltozata a g�tverseny, ahol a lovak a s�kversenyhez hasonl�an egy nagyj�b�l ellipszis alak� p�ly�n futnak, �m ezt a p�ly�t k�l�nb�z�, kisebb m�ret� ugr�sok, �gynevezett g�tak tark�tj�k.
Az akad�lyverseny (m�s n�ven: steeplechase) abban t�r el a g�tversenyekt�l, hogy a p�lya az ellipszist�l elt�r� vonalvezet�s� is lehet, �s magasabbak az akad�lyok, de m�g mindig gyorsas�g sz�m�t. A steeplechase elnevez�s onnan sz�rmazik, hogy eredetileg nem erre a c�lra elk�sz�tett p�ly�kon, hanem kint, a szabad t�ren futott�k, toronyir�nyt, �rkon-bokron, patakokon, foly�kon kereszt�l.
A cross country p�ly�n m�r technik�s, sz�k fordul�k is lehetnek, �s jelent�s terepakad�lyokat (s�v�ny, deszkaker�t�s, k�fal, vizes�rok, sz�raz�rok, stb.) kell �tugrani a lovaknak.  Az els� bejegyzett akad�lyversenyre 1752-ben az �rorsz�gi Cork-ban ker�lt sor, amikor a lovak 4,5 angol m�rf�ld (7242,048 m) hossz�s�g� cross country p�ly�n m�rt�k �ssze teljes�tm�ny�ket.

Akad�lyverseny (steeplechase)

Az ugr�versenyek folyam�n megtett t�vols�gok versenysz�mokt�l f�gg�en k�l�nb�z� hossz�s�g�ak lehetnek, de mindenk�ppen l�nyegesen nagyobb t�vot tesznek meg a lovak, mint a s�kversenyek sor�n.

Az akad�lyverseny t�rt�nelmi h�ttere

1752-ben Cork gr�fs�gban Buttevant �s St. leger k�zt k�t �r vad�sz fogad�s�b�l 7,2 km-t tett meg a lova h�t�n - ez volt a vil�gon az els� akad�lyverseny. Az akad�lyversenyre vonatkoz� els� �r�sbeli feljegyz�s 1792-ben klsz�lt Leicestershire-ben. A kezdeti �vekben a sport r�szvev�i m�g term�szetes akad�lyokat ugrattak �t, �s saj�t maguk v�lasztott�k meg azt �tvonalat. Alapj�ban v�ve a lovagl�s ekkor m�g egyfajta vad�szatnak sz�m�tott, melynek a v�g�n nem vadat zs�km�nyoltak hanem, a kit�z�tt d�jat igyekeztek megszerezni. 1911-ben Bedfordban ker�lt sor az els� olyan akad�lyversenyre, ahol mesters�gesen kialak�tott p�ly�n m�rk�ztek.

Amat�r versenyz�k

A galopphoz hasonl�an akad�lyt versenyt is rendeznek amat�r�k sz�m�ra. A nevez�s el�felt�tele, hogy azt a mindenkori zsok�klub elismerje.
Norm�l k�r�lm�nyek k�zt az amat�r zsok�k nemzetk�zi mez�nyben indulnak. ezen t�lmen�en hivat�sos zsok�kkal is megm�rk�zhetnek.

Forr�s: Lovasok.hu
�t�sbefut�.hu
'Mary Gordon Watson: Lovak - Gabo k�nyvkiad�, Budapest 2001