Lovastorna

M�r az �korban is izgatta az embereket, hogy b�tors�gukat �s �gyess�g�ket a v�gtat� lovon akrobatikus gyakorlatokkal bizony�ts�k.

A r�gi R�m�ban p�ld�ul az ilyen feladatok a j�m�d� ifjak lovagl�oktat�s�nak r�szei voltak. A renesz�nszban a voltizs azt�n �n�ll� sport�gg� fejl�d�tt, nev�t a francia befoly�snak k�sz�nheti (la voltige). A sport�g jelleg�t az olasz voltigare sz� is mutatja, melynek jelent�se r�pk�dni. Ez kifejezi a lovon v�gzett tornagyakorlatok k�nnyeds�g�t, a fel - �s leugr�sokat, hiszen a voltizs a lovagl�s �s az akrobatikus torna �tv�zete.

�ltal�ban l�h�ton zen�re v�grehajtott tornagyakorlatot jelent. N�mileg elt�rhettek a sport�g ma ismert gyakorlatait�l a lovagkori tornagyakorlatok, �m c�ljuk megegyez� volt ezzel, a lovasok, eset�nkben lovagok �gyess�g�nek fejleszt�s��t szolg�lt�k.Csak�gy, mint a 19. sz�zadban a magyar husz�rokn�l, akik a lovon val� �l�s jav�t�s�nak c�lj�b�l edzett�k magukat hasonl�k�ppen.

A 20. sz�zadban fel�vel� voltizs 1920-ban �s 1928-ban olimpiai sport�g is volt. Napjainkban legink�bb a gyermekek sportja. A lovastorna kit�n� lehet�s�g arra, hogy j�t�kosan, szinte �szrev�tlen�l tan�tsuk meg a gyereket b�zni a l�ban. Mivel a gyakorlatok v�grehajt�s�hoz t�bb gyerek egy�ttes, j�l �sszehangolt munk�j�ra van sz�ks�g, az edz�sek kiv�l� csapat�p�t� alkalmak is egyben. A l�val val� els� kapcsolatteremt�shez a legkisebbeknek is nagyszer� �lm�ny. A gyerekek kiskorukban a lovat sok esetben egy �l� m�sz�k�nak vagy j�tsz�t�rsnak tekintik, �l�l�nyk�nt kezelik a tornaszert, �s nem csak egy eszk�znek. K�zben megtanulnak b�zni az �llatban �s meg�rtik, hogy nem el�g fel - le ugr�lni r�, �polni is kell. Ezenk�v�l a tornagyakorlatokban rendszer van, �s vannak bizonyos szab�lyok, amiket be kell tartani. A voltizslovakat szeretettel gondozz�k a gyerekek, mik�zben megtanulnak b�nni a l�val, megtanulj�k, hogy az �pol�s �s ell�t�s �ppolyan fontos, mint maga a sport.

A lovastorn�n�l a l�val val� �rintkez�s folyamatosan testk�zeli. Minden lovastorn�sz �lland�an tudat�ban van annak, mennyire f�gg lova j�indulat�t�l �s szorgalm�t�l. Ennek k�vetkezm�nye a h�l�s �s k�r�ltekint� egy�ttl�t.

A voltizs tulajdonk�ppen a lovagl�s el�szob�ja, a l� k�zels�g�t m�r fiatalon elfogad� �s megszeret� lovasok mozg�skult�r�ja �s magabiztoss�ga a k�s�bbiekben kit�n� alap lehet a sportszer� lovagl�shoz.

R�vid szab�lyismertet�s

A lovastorna – mint minden versenysport – pontosan r�gz�tett szab�lyokon alapul. Csapat �s egy�ni versenyeket rendeznek; egy csapat h�t f�b�l �ll, az egy�ni versenyben pedig k�l�n rangsorolj�k a n�i �s a f�rfi indul�kat. Korhat�r szerint ma m�r junior (1*) �s szenior (2*) versenysz�mokat is defini�lnak mind a csapat, mind az egy�ni versenyben. A gyakorlatokat a versenyz�k mindig zen�re, egy 15 m�ter �tm�r�j� k�r�n, bal k�zen – ide�lis esetben – egyenletesen v�gt�z� lovon hajtj�k v�gre. A lovat a k�r k�zep�n �ll� fut�sz�raz� ir�ny�tja, �gy a voltizs az egyetlen olyan sport�g, ahol az edz� (fut�sz�raz�) is akt�v r�sztvev�je a versenynek. A versenyz�, a l� �s a fut�sz�raz� h�rmas harmonikus egys�ge elengedhetetlen a j�l kivitelezett gyakorlathoz.

A versenyeken mind a csapattagoknak, mind az egy�ni versenyz�knek el�sz�r a k�telez� gyakorlatokat (felugr�s, alap�l�s, z�szl�, malom, oll�, �ll�s, leng�s) kell bemutatniuk sorban egym�s ut�n, �sszek�t� elemek n�lk�l. A szabadon v�lasztott gyakorlatokat (k�r) a versenyz�k saj�t bel�t�suk szerint �ll�thatj�k �ssze. A csapatk�r�kben mindig k�t-h�rom versenyz� van egyszerre a lovon, a gyakorlatok neh�zs�g�nek �s v�ltozatoss�g�nak csak a fant�zia szab hat�rt. Ek�zben h�rom pontoz�b�r� a lovon v�grehajtott gyakorlatokat, kett� pedig a l� teljes�tm�ny�t pontozza, 1-t�l 10-ig.

A szabadon v�lasztott gyakorlatok sor�n a gyakorlatot pontoz� b�r�k k�l�n pontot adnak a k�r neh�zs�gi fok�ra, �ssze�ll�t�s�ra �s kivitelez�s�re. A szab�lyok az 1-es (S), 2-es (M) �s 3-as (L) neh�zs�gi fok� gyakorlatok mellett rizik�s (R) gyakorlatokat is defini�lnak; ezek azok a gyakorlatok, amelyek v�grehajt�s�nak neh�zs�g�t m�r k�ptelens�g tov�bb fokozni. A v�geredm�ny a k�telez� gyakorlatok �s a k�r�k pontsz�m�nak �tlag�b�l ad�dik. Nemzetk�zi versenyeken, vil�gkupa fordul�kon, Eur�pa- �s vil�gbajnoks�gokon d�nt�t is rendeznek. A d�nt�be �ltal�ban az els� 12 csapat illetve a legjobb 15 n�i �s a legjobb 15 f�rfi versenyz� ker�l.

A d�nt�ben az egy�ni versenyz�k – k�telez� gyakorlatok helyett – �gynevezett technikai k�r�kkel indulnak, amelyben az �t k�telez�en v�grehajtand� gyakorlatot (l� nyak�ra t�rt�n� felugr�s, h�ts� t�masz, cig�nyker�k, t�sp�rga, l� h�t�n oldalir�ny� �ll�s) tetsz�leges sorrendben �s tetsz�leges �sszek�t� elemekkel mutathatj�k be. Az �t gyakorlat pontsz�m�hoz hozz�ad�dik az �ssze�ll�t�snak, a kivitelnek �s a l� teljes�tm�ny�nek a pontsz�ma, ezek �tlaga adja a technikai k�r eredm�ny�t. Az egy�ni verseny d�nt�je a szabadon v�lasztott gyakorlatok ism�telt bemutat�s�val z�rul. A legjobb 12 csapatnak a d�nt�ben m�r csak a k�rt kell megism�telnie, �gy alakul ki a v�gs� sorrend.

Forr�s: Szilv�sv�radi Lovassport Klub Egyes�let
Lovasok.hu