A lovas�j�szat

A lovas�j�szat az �kori eur�zsiai harcmodornak az a form�ja, amikor a lovas egy reflex�jjal van felszerelve �s az �gy kil�tt ny�lvessz�kkel t�madja ellenfel�t.

Term�szetesen ezt a harcmodort nem csak harc�szatra, hanem vad�szatra is haszn�lt�k. A k�z�pkorban ez a harci technika elterjedt az Ir�niak, a T�r�k�k �s a Mongolok k�z�tt is. A Hunok �s a Szarmat�k �ltal Eur�p�ban is ismertt� v�lt ez a korabeli haditechnika.

Eur�p�n k�v�l a T�vol-Keletre valamint �szak- �s D�l-Amerik�ban is elterjedt. Keleten a szamur�jok k�z�tt volt n�pszer�, Yabusame n�ven, �szak Amerik�ban pedig a komancsi indi�nok voltak nagyon gyakorlottak ebben a technik�ban.

A lovas�j�szok k�z�tt is volt k�nny� lovas, mint a Szk�ta, Hun, P�rtus Kun �s Beseny�, vagy neh�z lovass�g, mint a Biz�nci, Orosz �s a Jap�n szamur�jok. Egyes nemzetek a k�z�pkorban, mint a Mongolok vagy Hun el�deink, k�nny� �s neh�z lovas�j�szokat is alkalmaztak. 

Lovas�j�szat ma, Magyarorsz�gon

A lovas�j�szat n�pszer�s�ge a Magyarorsz�gon, a Kassai Lajos �ltal kidolgozott verseny �s vizsgarendszernek k�sz�nhet�en n�vekedett meg nagy m�rt�kben.

Hab�r az �ltala kidolgozott �s haszn�lt m�dszer nem a sztyeppei �j�szat hagyom�nyos technik�j�ra �p�l, napjainkban ez a gyors l�v�si technika a legelterjedtebb a hagyom�ny�rz�k k�r�ben.

Kassai Lajos �ltal kidolgozott versenyrendszerben egy 99 m�teres egyenes p�ly�n kell v�giglovagolni v�gt�ban. Az els� harminc m�teren el�re kell l�v�seket leadni a p�lya k�zep�t�l 9 m�terre elhelyezett forgathat� c�lt�bl�ra. A p�lya k�z�ps� szakasz�n oldalra, illetve a p�lya utols� 30 m�ter�n, pedig h�trafele kell leadni l�v�seket.

A lovas�j�szat m�sik kiemelked� alakja Kelemen Zsolt, aki a Hun �s X. sz�zadi Magyar harci kult�r�t eleven�ti meg bemutat�in �s lovasharci foglalkoz�sain, korabeli fegyverzettel �s p�nc�lzatot haszn�lva.

A lovas�j�szat Jap�nban (Jabuszame)

A jap�n lovas�j�szat t�rt�nete eg�szen a 4. sz�zadig vezethet� vissza. Nagy n�pszer�s�gnek �rvendett, ez�rt t�meget vonzott maga k�r�, de az �nnep�lyes �s szent von�sa miatt az Uralkod� nem tal�lta ezt megfelel�nek, �s betiltotta a nyilv�noss�g�t 698-ban.

A lovas�j�szatot harci technikak�nt haszn�lt�k a Hej�n korszakt�l (794) a Szengoku korszakig (1600). Naszu no Joicsi, a Kamakura korszak (1192-1333) szamur�ja a legismertebb lovas�j�sz Jap�nban.

Amikor az els� l�fegyvereket bevezett�k a 16. sz�zad elej�n az �j�szat korszer�tlenn� v�lt. Annak �rdek�ben, hogy az �j�szat megmenek�lj�n Tokugawa Zosimune, a 8. Tokugava Sogun parancsba adta a Ogaszavara kl�nnak hogy alap�tson egy �j iskol�t. A modern lovas�j�sz technika az Ogaszavara kl�nra vezethet� vissza.

Korea

Az �j�szat Kore�ban is nagy m�ltra tekint vissza. 2007-ben a koreai korm�ny t�rv�nyt hozott a hagyom�nyos koreai harcm�v�szetek v�delm�re �s n�pszer�s�t�s�re – bele�rtve a lovas�j�szatot is. A koreai lovas�j�szatban 5 k�l�n�ll� versenysz�m van. Ezeken a versenyeken k�telez� a ny�lvessz� tegeznek a haszn�lata. �ltal�ban jobb oldalon, �vre er�s�tett tegezt haszn�lnak.

Forr�s: Simon Lajos (testnevel� tan�r - lovasoktat� - harcm�v�sz)