Military

A lovastusa (military, h�romnapos verseny) egy olyan lovas sport�g, amely h�rom r�szb�l �ll: d�jlovagl�sb�l, term�szetes akad�lyokkal t�zdelt tereplovagl�sb�l �s d�jugrat�sb�l. A lovastusa a legkomolyabb kih�v�st jelenti a lovassportok k�z�tt, hiszen igen magas szint� sokoldal�s�got k�vetel l� �s lovas r�sz�r�l egyar�nt. A mai szab�lyok szerint a h�rom versenyr�szt h�rom egym�s k�vet� napon tartj�k meg, �s a lovasnak term�szetesen mind a h�rom r�szt ugyanazzal a l�val kell teljes�tenie. A sport�g eredetileg a katonas�ghoz k�t�dik, a kik�pz�s �s a versenyek sor�n a lovak alapvet� k�pess�geit m�rt�k fel: az engedelmess�get, a kitart�st �s az ugr� k�pess�get. A lovastus�nak az egyes orsz�gokban �s adott korokban m�s-m�s volt a lebonyol�t�si rendszere, napjainkban a h�romnapos verseny az �ltal�nos.

Az ut�bbi id�ben �llatv�d�k v�ltoz� hevess�ggel t�madj�k a lovastus�t. Szerint�k a versenysorozat �s az edz�sek (valamint a n�ha tagadhatatlanul el�fordul� l�dopping) k�rosan t�lterhelik a versenylovak szervezet�t, ez�rt a military betilt�s�t k�vetelik. A lovastusa h�vei szerint a sport�g hat�rozottan �s szervezetten �vja az �llatok eg�szs�g�t, a Nemzetk�zi Lovas Sz�vets�g (FEI) szab�lyzat�nak �rtelm�ben minden versenyen a lovak �s a lovasok biztons�ga a legfontosabb szempont: a versenyek el�tt �s k�zben is �llatorvosok vizsg�lj�k meg a lovakat, �s a nem megfelel� �llapotban l�v� lovakat nem engedik elindulni, illetve a versenysz�mok k�zben a s�r�lt vagy kimer�lt parip�kat eltiltj�k a verseny tov�bbi r�sz�t�l.

T�rt�nete

A lovastusa t�rt�net�t a 18. sz�zadi Poroszorsz�gig lehet visszavezetni, ahol kifejl�d�tt az �n. „Champagne” lovagl�s iskol�ja. Az iskola c�lja olyan katonalovak kik�pz�se volt, amelynek k�zpontj�ban az engedelmess�g, a gyorsas�g, a fordul�konys�g �s a terepbiztons�g elsaj�t�t�sa volt.

Az els� – a maira eml�keztet� szab�lyok szerinti – lovastusa versenyt Dublinban rendezt�k meg, 1864-ben. A k�vetkez� �vekben folyamatosan finom�tottak a szab�lyokon, el�sz�r a d�jugrat�s szerep�t n�velt�k a d�jlovagl�s rov�s�ra, de a terepverseny szerepe megmaradt. Az els� nemzetk�zi lovastusa versenyt 1905-ben Belgium rendezte. A verseny neve Military International volt, innen sz�rmazik a military, a sport�g sok�ig haszn�latban l�v� neve. Ezt k�vette – viszonylag r�vid id� m�lva – a sport�g olimpiai bemutatkoz�sa az 1912. �vi ny�ri olimpiai j�t�kokon, Stockholmban. A versenyen 11 orsz�g vett r�szt, csupa katonatiszt. A terepversenyen, amely ink�bb t�vlovagl�s jelleg� volt, meglehet�sen hossz� t�vot, mintegy 60 km-t kellett lovagolni (4 �ra alatt), a cross-ra 15 perc volt megadva. Az els� igaz�n nagyszab�s� olimpiai versenyt az 1924-es p�rizsi olimpi�n rendezt�k.

Az 1960-as r�mai olimpi�n az „A” �s a „C” �get�szakasz hossza 20 kilom�ter volt, a dimbes-dombos versenyp�lya (steeple) 3600 m�ter hossz�, a cross 8100 m�ter volt, amit m�g egy kb. 2 kilom�teres j�r�galopp k�vetett (�sszesen 34,6 km). A versenyen csak kevesen lovagolt�k ki az �sszes j� pontot a versenyp�ly�n (690 m/perc), mert takar�koskodni kellett a lovak erej�vel. A cross-on egy r�sztvev� volt gyorsabb 570 m/perc-n�l, a t�bbiek 500 m�tert �s lassabb iramot mentek.

Az 1960-as �vekben a terepviszonyok komoly v�ltoz�sa miatt 10 perces k�telez� pihen�t vezettek be, aminek r�v�n a terep utols� szakasza gyorsabb temp�ban lovagolhat� (ennek �sszes h�tr�ny�val egy�tt). Az olimpiai felt�telek el�sz�r 1984-ben, Los Angelesben v�ltoztak (16 km-es �get�szakaszok, 220 m/perces iram). A versenyp�lya 3105 m�ter, a cross 7410 m�ter (�sszesen 26,5 km) volt.

Lebonyol�t�sa

A lovastusa h�rom – egym�st�l meglehet�sen elt�r� jelleg� – versenysz�mb�l �ll: d�jlovagl�sb�l, terepversenyb�l �s ugr�sb�l. A versenyt h�rom, egym�st k�vet� napon bonyol�tj�k le, ugyanazon l�val �s lovassal. Az els� napon d�jlovagl�st rendezik, amelynek sor�n a lovasok a szok�sos d�jlovagl� n�gysz�gben (20�60 m vagy 20�40 m) teljes�tik a r�szversenyt. A b�r�k az egyens�lyt, a ritmust, a hajl�konys�got, a l� engedelmess�g�t �s a l� �s lovasa harm�ni�j�t �rt�kelik. Az eredm�nyt hibapontokk� alak�tj�k, �gy, hogy a legjobb d�jlovagl� program�rt j�r a legkevesebb hibapont.

A terepverseny �ltal�ban k�t szakaszb�l �ll: az els� („A”) az �n. kis�get� szakasz, a m�sik a „D”, vagyis terepakad�ly szakasz (cross). Az akad�lyok szil�rdan �p�tettek vagy �thet�ek, �s a term�szetess�g hat�s�t kelt� t�rgyakb�l �llnak (rudak, k�falak, s�v�nyek stb.), vagy a term�szetes k�rnyezet r�sz�t k�pezik (patakok, tavak, �rkok stb.), valamint ezek kombin�ci�i. Az egyes szakaszok feladatait (iram, akad�lyok stb.) a lovastusa-szab�lyzat tartalmazza. Az ellenszeg�l�s�rt, a l�r�l val� lees�s�rt �s id�t�ll�p�s�rt hibapont j�r. Buk�s vagy n�gyszeri ellenszeg�l�s eset�n kiz�rj�k a versenyz�t.

A verseny harmadik eleme az ugr�versenysz�m, amit a d�jugrat�s szok�sos szab�lyai szerint b�r�lnak el. Ebben a versenysz�mban 500–800 m�ter hossz� z�rt p�ly�n 10–14 120–130 centim�teres ugr�st kell teljes�teni, melynek sor�n a l� ugr�k�pess�ge, idom�totts�ga �s lovagolhat�s�ga a meghat�roz�.
A lovastusa versenyt az a versenyz� nyeri, aki a h�rom versenynap �sszes�tett legjobbja, azaz aki a legkevesebb hibapontot gy�jti �ssze.

Forr�s: Military - Wikipedia