Vissza a l�fajt�khoz
A k�nny� navig�ci�hoz:
Boulonnais, Fr�z, Holland ig�sl�, Percheron, Shire, Suffolk, 

Boulonnais

Marmagass�ga: 155-160 cm �s 160-170 cm
Kiv�l� mozg�s�, hossz� t�von is kitart�, lend�letes, akci�s mozg�s�. Sz�ps�ge �s eleganci�ja miatt hobbyl�k�nt is egyre keresettebb, a hidegv�r� lovak teliv�r�nek tartj�k. A fajt�t sz�p, finom, eleg�ns fej�r�l ismerhetj�k fel, amely a t�bbi hidegv�r� fajt�ra nem jellemz�. Nyaka j�l �velt, marja igen kifejezett, sz�gye sz�les, j�l izmolt, h�ta feszes, fara terjedelmes, l�bv�ge m�s hidegv�r�ekhez k�pest kev�sb� sz�r�s.

�szaknyugat-Franciaorsz�gb�l sz�rmazik, ahol Julius Caesar lovas sereg�nek keleti sz�rmaz�s� m�njeit keresztezt�k az �shonos hidegv�r� jelleg� lovakkal. A k�z�pkorban a p�nc�los lovagok h�tas�nak is alkalmas er�s csatalovak l�trehoz�s�hoz N�metorsz�gb�l sz�rmaz� neh�z mecklenburgiakkal is keresztezt�k a XIV. sz�zadban. A XVI sz�zadban andal�z, spanyol �s arab nemes�t�ket is bevetettek. A XVII sz�zadban a fajnak k�t jellegzetes t�pusa alakult ki, a hagyom�nyos neh�z ig�sl�, �s a kisebb, k�nnyebb l�. Az ut�bbit f�leg halkeresked�k haszn�lt�k nagy, k�tkerek� kocsijaik h�z�s�ra, amellyel jeget �s halat hordtak P�rizsba. A mez�gazdas�gi technika fejl�d�s�vel sajnos a fajta sokat vesztett jelent�s�g�b�l.

Fr�z l�

A fekete fr�zek �kori eredet� hidegv�r� lovak. Saj�t haz�j�ban legal�bb akkor tiszteletnek �rvend, �s legal�bb annyi k�nyeztet�sben van r�sze, mint a Shire-nak Nagy-Britanni�ban. Noha h�tasl�k�nt sz�vesen haszn�lj�k, �s nagyon mozg�kony nyereg alatt, m�gis a modern fr�z l� els�sorban megkap� l�tv�nyt ny�jt�, szabad mozg�s� fogatl�nak t�nik ki.

V�rm�rs�klete �s megjelen�se miatt nagy n�pszer�s�gnek �rvend a cirkuszidom�rok k�z�tt. Egy�nis�ge �s sz�ne pedig igen keresett� tette �ket a temetkez�si v�llalkoz�k k�r�ben.

Fajta kialakul�s:
Spanyol l�: Jav�tott a testalkaton, finom, nemes von�sokat k�lcs�nz�tt a faj�tnak.
Berber: A nagy �leterej�t, t�zes v�rm�rs�klet�t �s kitart�k�pess�g�t �r�k�tette.
Erdei l�: Ezeknek k�sz�nhet�en kialakul�si �llom�nyra jellemz� primit�v, neh�z testalkat.

Jellemz� tulajdons�gok: H�resek szeretetre m�lt� karakter�kr�l �s kedvez� h�m�rs�klet�kr�l. Testalkatuk robosztus, ugyanakkor gazdas�gosan tarthat�k.
Marmagass�g: 155 cm a m�ret�k.

Holland ig�sl�

Ez a legnagyobb test� fajta az eur�pai hidegv�r� lovak k�z�tt. A XIX. sz�zad v�g�n, illetve a XX. sz�zad elej�n teny�sztett�k ki az adrenni �s a helyi holland l�fajt�kn�l. Teny�szt�s�t a Holland Kir�lyi Ig�sl�teny�szt� Egyes�let fel�gyeli. Az eredm�ny egy kifejezetten nagy test� �s l�fajta lett.

K�llem:
Feje: profilb�l egyenes
L�ba: l�b�n d�s bokasz�rzet �s j�l izmolt
Lapock�ja: izmos
Fara: er�sen csapott
Nyaka: r�vid �s nagyon izmos
Marmagass�ga:170 cm
S�rga, pej, deres, sz�rke vagy fekete sz�n�.

Nagy s�lya ellen�re l�p�se szabad �s �l�nk. Ez a fajta kor�n �rik �s sok�ig �l. Jellegzetes nyugodt term�szet� j� munkal�.

Percheron

Az �szak-franciaorsz�gi La Percheb�l sz�rmazik az er�s percheron fajta. �sein p�nc�lba �lt�z�tt lovagok harcoltak. A XVIII. sz�zadban azonban a percheront az arab l�val keresztezt�k, hogy �rt�kesebb �s jobb mozg�s� ut�dokat kapjanak. A percheron bokasz�rzete r�vid, ami el�ny�s volt a mez�gazdas�gi munk�ban. Kocsil�k�nt is alkalmazz�k mert k�nnyen ir�ny�that� l�.

K�lleme:
Homlok: sz�les
L�ba: r�vid
T�rzse: m�ly
Fara: csapott
Lapock�ja: d�lt

A percheron nagyon er�s, z�m�k l�, b�r ereiben az arab v�r cs�rgedezik ett�l kifinomult sz�p mozg�s� �llat. Csak sz�rke vagy fekete sz�nben l�thatjuk!

Shire

A shire magas �s nagyon er�s l�, val�sz�n�leg a legnagyobb az angol hidegv�r�ek k�z�l. Tests�lya ak�r a 1220 kg-t is el�rheti, marmagass�ga 178 cm, s�t enn�l magasabb is el�fordul. �vm�rete el�rheti a 2,4 cm-t. A shire-t azokr�l az angliai megy�kr�l nevezt�k el, ahol kiteny�sztett�k. /Derbyshire, Staffordshire, Lincolnsjire, �s Leicestershire/
Legink�bb a sz�nt�f�ldeken dolgoztak vel�k, de a s�rgy�rak is ezeket a lovakat fogt�k be a hatalmas s�rkocsik el�.

A shire lovak legjellemz�bb sz�ne: pej, fekete, s�rga vagy sz�rke.
Jegyek: gyakran sz�rban kesely, vagy harisny�s.

P�nc�los lovagok parip�ja A k�z�pkorban a shire-t tartott�k „Anglia nagy lov�nak”, mivel m�ret�n�l �s erej�n�l fogva elb�rta a h�t�n a p�nc�los lovagokat, akiknek s�lya teljes fegyverzetben a 190 kg-ot is el�rte. A shire lovat nemcsak a mez�gazdas�gban alkalmazt�k, hanem b�rhol, ahol neh�z terhet kellett vontatni.

Ar�nyos testfel�p�t�se Feje nagy, �s kosorra van. Nyaka viszonylag hossz�. Mellkasa m�ly. Fara kerek. L�ba nagyon er�s, �s d�s bokasz�rzet jellemzi.

Sz�nt�verseny Ma b�r nem lovak sz�ntj�k a f�ldeket, de a k�sz�tenek sz�nt�versenyeket a shire lovaknak, ahol s�r�ny�t, fark�t kid�sz�tik /pl.: bebogyozz�k/ �s szersz�maikat is kid�sz�tett�k. Csod�latos l�tv�nyt ny�jtanak sz�ps�gben, szel�ds�gben �s er�ben.

Suffolk

A suffolk, amelyet gyakran suffolk punchnak is neveznek, a legink�bb tiszta v�r� az angol hidegv�r�ek k�z�tt. Minden suffolk az Ufford nev�, 1968-ban sz�letett m�n lesz�rmazottja. A suffolk z�m�k, r�vid l�b� l�, �s kiv�tel n�lk�l s�rga sz�n�.

Haszn�lj�k mez�gazdas�gi munk�kra is, de napjainkban legink�bb csak bemutat�kon tal�lkozhatunk vele. A suffolk er�s �s hossz� �let� fajta. A csik�kat m�r k�t�ves kor�ban befogj�k �s munk�ra k�sztetik, ak�r mez�gazdas�gi vagy ak�r v�rosi fuvarosl�k�nt.

K�lleme:
Nyaka: vastag �s izmos
Fara: hatalmas
Mellkasa: m�ly
L�ba: er�s, j�k az �z�letei
Feje: nagy, egyenes vagy f�lkos fej�
Marmagass�ga: 163-170cm

A suffolk t�rzse hengeres, l�ba r�vid �s izmos. Mellkasa dong�s, nyaka vastag, marja alacsony. Nagy teste ellen�re mozg�sa szabad �s energikus. Bar�ts�gos, szel�d term�szet�, k�nny� vele b�nni. Bokasz�rzete nincsen ez�ltal nem ragad a sz�rzet�re a s�r!

Munkal� A suffolkot kiz�ron a mez�gazdas�g sz�m�ra teny�sztett�k ki Anglia keleti r�sz�ben. Keveset esznek, ez�rt nem ker�l sokba viszonylag.

Forr�s: ELWYN HARTLEY EDWARDS - Lovak - Hat�roz� k�zik�nyv - Taramix Kiad� Kft., Budapest 2008