Tov�bb a l�fajt�khoz:
Primit�v l�fajt�k, Teliv�rek, Melegv�r� l�fajt�k, Hidegv�r� l�fajt�k

Mi az a fajta?

Az ember "j�t�kony beavatkoz�sa" el�tt fajt�nak min�s�lt egy adott ter�letez ben�pes�t� l�csoport vagy l�csoportok. A k�rnyezet hat�s�nak �s a csoporttagok k�zti rokons�gnak k�sz�nhet�en ezek a lovak hasonl�s�got mutattak alkatilag, sz�rzet sz�n�ben, testnagys�g�ban, mozg�sban �s �ltal�nos tulajdons�gokban. Ezeket a fajt�kat, mint p�ld�ul az arabot, berbert �s kisebb m�rt�kben a kezdeti p�nifajt�kat tekinthetj�k " term�szetes " fajt�nak. Modern �rtelemben akkor besz�lhet�nk fajt�r�l, ha rendelkezik saj�t m�nesk�nyvvel. Ez regisztr�lja a sz�rmaz�st. Az �gy bejegyzett lovakat megfelel� ideig tart� szelekci�val teny�sztett�k �gy, hogy �lland�an mutass�k a szabv�nyos, k�z�s von�sokat, �s az egy�rtelm�en meghat�rozott jellemz�ket m�retre, alaktra, mozg�sra �s esetleg sz�nre vonatkoz�lag. Azok a fajt�k, amelyek megfelelnek ezen k�vetelm�nyeknek, viszonylag �jak, �s csak kev�s m�nesk�nyv id�sebb 100 �vesn�l.

Primit�v l�fajt�k

A j�gkorszak alatt az equus faj Amerik�b�l Eur�zsi�ba v�ndorolt. Ez a folyamat 10000 �vvel ezel�tt fejez�d�tt be, amikorra a lovak kihaltak Amerik�ban. N�gy primit�v l�fajta fejl�d�tt ki Eur�p�ban �s �zsi�ban, az elt�r� k�rnyezeti hat�soknak megfelel�en. �zsi�ban tal�ljuk a sztyeppelovakat az Equus przelwalskii przelwalskii poliakovot, vagy mai n�vvel �zsiai vadlovat. Nyugatabbra a fenns�k lova, az Eguus przelwalskii gmelimi antonius, vagy m�s n�vvel tarp�n fejl�d�tt ki. �szak-Eur�p�ban a neh�z, lass� mozg�s� Equus przelwalskii silvaticus, az erdei vagy diluvi�lis l� terjedt el. �szakkelet-Szib�ri�ban egy m�sik primit�v l� el�fordul�s�t tudt�k bizony�tani, a tundra l��t.

Hidegv�r� lovak

T�ved�s lenne azt hinni, hogy a hidegv�r� lovak alacsonyabb testh�m�rs�klet�kr�l nyert�k a nev�ket. A lovak testh�m�rs�klete k�r�bel�l 38�C.A „hidegv�r�” elnevez�ssel az er�teljesebb, nyugodtabb term�szet� �llatokat illett�k. Legt�bbj�k ak�r 1000 kilogrammos is lehet, vagyis k�tszer olyan neh�z, mint a melegv�r� lovak. Nagy testt�meg�knek �s er�s izomzatuknak k�sz�nhet�en a hidegv�r�ek a legnehezebb fizikai munka elv�gz�s�re is alkalmasak. �gy nemcsak a neh�z szekereket h�zt�k, hanem ek�k, csill�k �s a malomkerekek mozgat�i �k voltak. A 19. sz�zadban minden�tt nagy sz�ks�g volt az er�s munkalovakra.

Sokat teny�sztettek a m�r ismert hidegv�r� fajt�kb�l a francia prechonb�l, az angol shire-b�l, a d�n j�tlandib�l vagy a belga l�b�l. Ezek azut�n Eur�pa minden r�sz�n elterjedtek, �s sz�mos �j fajt�t hoztak l�tre. Magyarorsz�gon a murak�zi, a pinkaf�i �s a magyar hidegv�r� a legismertebb. A huszadik sz�zad els� fel�ben Kelet-K�z�p-Eur�p�ban j�val t�bb hidegv�r� l� �lt, mint melegv�r�. Ez a helyzet akkor v�ltozott meg, amikor elterjedtek a traktorok, �s a g�pj�rm�vek-kiszor�tott�k a hidegv�r� lovakat. N�melyik hidegv�r� fajt�t a kihal�s fenyeget, de mindig akadnak l�bar�tok, akik ezt megakad�lyozz�k. A hagyom�nyos hidegv�r� fajt�knak m�g ma is akad munk�juk. Hogy v�dj�k a term�szetet, az erdei fakitermel�k is ink�bb lovakat alkalmaznak, de a megszokott munkater�leten k�v�l az idegenforgalomban is fontos szerephez jutnak a lovak.

Melegv�r�ek

A melegv�r� l� els�sorban Kelet-Eur�p�ban alkalmazz�k olyan lovakra, melyek vagy teliv�rek, vagy a helyb�li lovak �s teliv�rek p�roztat�s�b�l sz�rmaznak. Mindig fontos volt, hogy a melegv�r� l� j� h�tas -de j� ig�sl� is legyen. Magyarorsz�gon vagy Poroszorsz�gban, ahol hadseregben sok husz�r szolg�lt, k�nny�, gyors husz�rlovakat teny�sztettek. �gy p�ld�ul a mai Lengyelorsz�g ter�let�n l�v� Trakehnen m�ntelep�n a trakehneni fajt�t. A m�sodik vil�gh�bor� vesz�lybe sodorta a fajta fennmarad�s�t. �m �ppen mert ezek a legnagyobb teherb�r�s� lovak, vel�k h�zatt�k a menek�l�k a szekeret, s �gy - b�r nagy szenved�sek, meger�ltet�sek �r�n - ennek az �llom�nynak nagy r�sze - megmenek�lt.

Nem sokkal a h�bor� ut�n N�metorsz�gban, de p�ld�ul Lengyelorsz�gban �s Oroszorsz�gban is �jra elkezdt�k a trakehneni l�fajta teny�szt�s�t. Ezek a lovak annak k�sz�nhetik n�pszer�s�g�ket, hogy nem puszt�n k�l�n�sen eleg�ns mozg�s�ak �s j�l idom�that�k, de rendk�v�l sokoldal�ak is.

Haz�nkban az eml�tett trakehneni mellett, a keletporosz, a hannoveri, a mecklenburgi �s oldenburgi l�, az arab �s az anglo-normann lovak j�tszottak szerepet a magyar parlegi l� nemes�t�s�ben. Ezek k�z�l m�r j� n�h�nyat eleve mez�gazdas�gi ill. t�z�rl�nak teny�sztettek. A legmeger�ltet�bb munk�t is eltudt�k v�gezni. Ma m�r a mez�gazdas�gban a lovakat g�p v�ltja fel, viszont sok ember kap kedvet a lovagl�shoz ez�rt a h�taslovak sz�ma tov�bbra is n�. Nagyon sok melegv�r� l� hasonl�t egym�shoz, ez az�rt van mert sok melegv�r� l�fajt�t szabadid�s ill. sportol�shoz teny�sztett�k ki. A melegv�r� lovakat teliv�rekkel nemes�tett�k. Sok fajt�t csak a r��t�tt b�lyeggel lehet megismerni.

Nemesv�r� lovak/Teliv�rek

Mit jelent az, hogy teliv�r?

A teliv�r sz� az angol nyelvb�l sz�rmazik. A „thoroughbred” kifejez�s nagyj�b�l annyit jelent, mint „teljesen kiteny�szett”. Ezt az elnevez�st ez�rt csup�n azokra a l�fajt�kra lehet alkalmazni, amelyeket rendk�v�l hossz� ideje csak egyazon fajt�n bel�l teny�sztettek. A teliv�rek teny�szt�inek az volt a c�ljuk, hogy rendk�v�l gyors lovakat kapjanak.

A leg�sibb teliv�rfajta az arab teliv�r (szok�s arabsnak nevezni). Teny�szt�s�k a Kr.u. 7.sz�zadik ny�lik vissza. Azt, hogy ez a gy�ny�r� fajta megsz�lethetett, nem kis m�rt�kben a vall�salap�t� Mohamed pr�f�t�nak k�sz�nhetj�k. Mohamed tev�n harcol� katon�it ugyanis t�bbsz�r legy�zt�k az ellenf�l lovasai. A pr�f�ta 625 t�j�n elrendelte, hogy harcosai kezdjenek hozz� egy gyors, fordul�kony �s kitart� l�fajta kiteny�szt�s�hez. Napjainkban az arab teliv�r az okoss�ga, ragaszkod�sa, kitart�sa �s term�szetesen a sz�ps�ge folyt�n az egyik legkedveltebb, hobbib�l tartott l�, amely rendk�v�l �rz�keny, ez�rt kezd� lovasoknak nem aj�nlott.

A m�sik jelent�s teliv�rfajta az angol teliv�r. Angli�ban m�r �vsz�zadokkal ezel�tt is rendeztek �ri�si n�pszer�s�gnek �rvend� l�versenyeket. A teny�szt�k a 17. sz�zadt�l kezdve egyre ink�bb csak a l�versenyeken kit�nt �llatokat engedt�k fedeztetni, �s a fedez�m�nk�nt mind gyakrabban a gyorsabb keleti l�fajok - az arab, berber �s a t�r�k-m�njeit alkalmazt�k. Az angol teliv�rek az els� teny�szt�si k�zik�nyve, a General Studbook 1793-ban jelent meg. a k�nyvben felsorolt 5500 l� kiv�tel n�lk�l 237 kanca �s 169 cs�d�r lesz�rmazottja volt. Mivel ett�l kezdve nem engedt�k meg az idegen lovak p�roztat�s�t, �gy valamennyi, ma �l� angol teliv�r t�l�k sz�rmazik. A sz�muk ma k�r�bel�l 650000 lehet. Az angol teliv�rek is csodasz�p �llatok �s sz�mos m�s l�fajta kinemes�t�s�ben is r�szt vehetnek. A torn�kon is meg�llj�k a hely�ket, �m meg�l�s�kh�z igen sok tapasztalat sz�ks�ges.
 

Forr�s: ELWYN HARTLEY EDWARDS - Lovak - Hat�roz� k�zik�nyv - Taramix Kiad� Kft., Budapest 2008