Vissza a l�fajt�khoz
A k�nny� navig�ci�hoz:
Arab teliv�r, Angol teliv�r, Anglo-arab, Akhal teke, Berber

Arab teliv�r

Az arab teliv�r legfontosabb alap�t�ja a vil�g l�fajt�inak. K�l�n�s jelent�s�g� angol teliv�r kialakul�s�ban j�tszott szerepe. A legtiszt�bban �r�k�t�, leg�sibb l�fajta.

Teny�szt�s:
M�r id�sz�m�t�sunk 2000 �vvel el�tt l�tezett az Arab-f�lszigeten az arab l�t�pus. Bizony�tj�k ezt, a korb�l fennmaradt m�v�szeti alkot�sok, valamint a sivatagi l�hoz er�sen k�t�d� beduin n�p mond�i. Az arab l� a VII. sz�zadban, Mohammed pr�f�ta m�k�d�sekor kezdett elterjedni a vil�gon, az �t�t� hat�sa a muszlim h�d�t�sok idej�n v�lt teljess�. Ennek eredm�nyek�ppen a vil�g l�fajt�jaink kifejl�d�s�ben d�nt� szerepe volt.

Jellemz� tulajdons�gok:
Kem�nys�ge, t�deje �s v�gtagjainak eg�szs�ge egyre alkalmass� teszi hossz� t�vok megt�tel�hez. A farka magasra t�z�tt, mert 16 farokcsigoly�ja van – a t�bbi l�nak 18 farokcsigoly�ja van, �gy az arab a kiv�tel. Gyorsabb az angol teliv�r, de angol-arab lovak r�sz�re k�sz�tenek s�kversenyeket. Az arab teliv�reket a legn�pszer�bb teny�szteni, f�leg az Egyes�lt �llamokban terjedt el. A fajta t�zes, b�tor �s velesz�letetten nemes, szinte �szik a "leveg�ben".
Sajnos manaps�g a t�lteny�szt�snek „k�sz�nhet�en” a jellegzetes csuka feje miatt l�gz�si neh�zs�ge is akadnak.

Angol teliv�r

A teliv�r a vil�g leggyorsabb �s leg�rt�kesebb l�fajt�ja, mely eltart �s fenntart egy hatalmas nemzetk�zi teny�szt�i �s versenyeztet�si "ipart". A teliv�r alapvet� fajt�ja a sportol�teny�szt�snek, �s sz�mos l�fajta nemes�t�s�ben v�llalt szerepet.

Teny�szt�s:
A fajta a XVII-XVIII. sz�zadban Angli�ban alakult ki, amikor �shonos "versenylovakat" keleti m�nekkel keresztezt�k. Alap�t� m�nek voltak: Byerley Turk (1689), Darley Arabian (1074) �s Godolphin Arabian (1728). T�l�k sz�rmazik a n�gy f� teliv�r vonal: Herod, Eclipse, Matchem �s Highflyer, mely Herod fia volt.

Jellemz� tulajdons�gok:
A teliv�r a 2. „min�s�gi l�”, majdnem t�k�letes testm�rt�kkel, melyekre jellemz�, hogy az egy�b l�fajt�k azonos testr�szeivel �sszehasonl�tva hosszabbak. Kiv�l� atletikus-, fizikai �s szellemi  k�pess�gekkel rendelkezik. Neh�z helyzetekben b�tor, de idegrendszere kiss� t�lfesz�tett �s egyes egyedek neh�z term�szet�ek.

Fajta kialakul�sa:
Arab: Min�s�get, temperamentumot, eg�szs�ges szervezetet �s �t�t� �r�k�t�k�pess�get adott.
Spanyol: Hozz�j�rul az alap�llom�ny kiv�l�s�g�hoz.
Galloway: Egy r�sz�t alkotta a fajta kialakul�sa el�tti �gynevezett "versenyl��llom�nynak.

Anglo - arab

Mint a neve is mutatja, az arab �s angol keresztez�s�b�l sz�rmazik. Az a fajta, mely mindk�t �s legjobb tulajdons�gait �r�k�lte. A keresztez�st�l azt v�rj�k, hogy egyes�tse az arabra jellemz� eg�szs�get, �leter�t, �s a teliv�r gyorsas�g�t, mozg�s�t, annak n�ha t�lzottan ideges term�szete n�lk�l.

Teny�szt�se:
Elomondhatjuk, hogy a fajta eredete Nagy-Britannia, de t�k�letes�t�s�re Franciaorsz�gban ker�lt sor. Itt 150 �ve c�ltudatosan teny�szt�k a k�vetkez� m�nesekben: Pau, Pompadur, Tarbes, �s Gelos. Az angol v�ltozat jelent�s�g�ben sokkal kisebb, mint a franci�k�, b�r n�h�ny kiv�l� egyeddel rendelkeztek. A brit anglo-arab teny�szt�sben angol teliv�r, arab reciprok keresztez�st haszn�ltak, �s az ut�dokat visszakeresztezt�k. A francia anglo-arab teny�szt�s k�t arab m�nre, Massoudra �s Aslanra, illetve h�rom teliv�r kanc�ra, Dairre, Common Marere �s Selim Marere �p�lt. A m�nesk�nyvbe azt a lovat veszik fel, melynek v�r�ben 25% az arabh�nyad �s �sei kiz�r�lag arab, angol teliv�r vagy anglo-arab lovak.

Jellemz� Tulajdons�gok:
K�llem�ben az anglo-arab egyre ink�bb a teliv�rhez kezd hasonl�tani. A fej egyenes, a lapock�k d�ltek, �s a mar kifejezett. B�r az anglo-arab nem olyan gyors, mint a teliv�r, de testr�szei, k�l�n�sen a h�ts� v�gtagok, a kiv�l� v�gtamozg�sra teszik alkalmass�. Az arabbal �sszehasonl�tva j�val nagyobb �s t�megesebb. Franciaorsz�gban a fajta r�sz�re nemzetk�zi szint� ugr�-, military- �s d�jlovagl� versenyeket rendeznek.

Akhal teke

Titokzatos l�fajta, modern megfelel�je a 3-as t�pus� l�nak. V�kony b�r�, finom sz�r�, nagy meleghez szokott sivatagi l�, mely val�sz�n�leg az arab Mumaghi versenyt�rzsnek a lesz�rmazottja. Bizony�tott t�ny, hogy a mai T�rkmeniszt�n ter�let�n a fajta m�r 3000 �vvel ezel�tt l�tezett.

Teny�szt�s:
Az akhal-tekini a Karak�rum-sivatag o�zisaiban teny�sztik, a f� k�zpont Ashabad. Sz�mos fajta idegen v�rrel. Pr�b�lt�k teliv�rrel keresztezni, sikertelen�l. A t�rkm�nek az akhal-tekini versenyeztetni szokt�k, melyre nagy gonddal k�sz�tett�k fel lovaikat. A felk�sz�t�s alatt lucern�val, birkazs�rpog�cs�val, toj�ssal, �rp�val, s�lt kov�szlep�nnyel etett�k a lovakat, a meleg �s hideg ellen nemeztakar�val v�dt�k.

Jellemz� tulajdons�gok:
K�l�n�s megjelen�s� l�fajta, b�r alkata t�vol esik a nyugati l�ide�lt�l. Egyedi saj�toss�ga a f�mesen csillog� aranys�rga sz�ne. Az akhal-tekini hat�rtalan �leter�vel �s kem�nys�ggel b�r, hihetetlen teljes�tm�nyekre k�pes sivatagi k�r�lm�nyek k�z�tt. Feljegyezt�k, hogy minim�lis v�z- �s takarm�nyadagokkal a fajta egyedei az Ashabad Moszkva k�z�tti 4152 km-es utat 84 nap alatt tett�k meg. Napjainkban versenyz�sre, t�vlovagl�sra, d�jugrat�sra �s d�jlovagl�sra haszn�lj�k.

Berber

A vil�g l�fajt�inak kialak�t�sa a berber az arab ut�n a m�sodik legfontosabb fajta. A berber lesz�rmazottja, a spanyol l� Eur�pa �s Amerika sz�mos, kiv�l� l�fajt�j�nak alapj�ul szolg�lt. Arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy az angol teliv�r kialak�t�s�ban is r�szt vett.

Teny�szt�s:
Sz�rmaz�si helye �szak-Afrika, Marokk�. Felt�telezik, hogy j�gkorszak el�l megmenek�lt lovaknak a lesz�rmazottai. Ha ez �gy van, akkor a fajta egyid�s vagy id�sebb az arabn�l. A k�t fajta valamikor keresztez�d�tt, de a berber alkata nem eml�keztet az ide�lis arabra, valamilyen domin�ns g�nek miatt. A berber l� a muszlim h�d�t�k kiv�l� h�taslova volt. Napjainkra a fajta sokat finomodott. B�r eredet�t biztosan nem ismerj�k, az bizonyos, hogy az arabt�l l�nyeges tulajdons�gokban k�l�nb�zik.

Jellemz� tulajdons�gok:
K�llemre nem tetszet�s. Csapott fara, m�lyen t�z�tt farka, egyenes feje �s koponyaalakul�sa primit�v l�t�pusokra eml�keztetnek. Az egyenes fej n�ha kosfej. Ezeken t�l a fajt�kra az �ser�t jelz� kiv�teles kem�nys�g �s �leter�, men�kedv �s a r�vid t�v� gyorsas�g jellemz�.

Forr�s: ELWYN HARTLEY EDWARDS - Lovak - Hat�roz� k�zik�nyv - Taramix Kiad� Kft., Budapest 2008